2019
Korábbi írásainkban már olvashattak az utazásszervezés különös szabályairól dióhéjban, illetve a speciális előírásokról cikksorozatot indítottunk, melynek első, második, és harmadik részét megtalálják publikációink között.
Most az adóalanyok felé teljesített szolgáltatások áfájáról, illetve a nem utasnak szervezett utazásszervezésről esik majd szó.
Adóalanynak nyújtott szolgáltatások áfája
Az eddigiekben azt taglaltuk, hogyan adózik az utazásszervezési szolgáltatás, ha azt utasnak nyújtjuk, illetve mi történik 2020-tól, amikor is megszűnik az utas fogalma. Most azt vizsgáljuk meg, mit kell másképpen csinálnunk, ha az igénybe vevő nem minősül utasnak.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint meghatározni a szolgáltatás teljesítési helyét, ami az áfafizetés helyét határozza meg.
Adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén a teljesítés hely az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett; gazdasági célú letelepedettség hiányában az a hely, ahol a megrendelő lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Gazdasági célú letelepedés helyének a székhely vagy állandó telephely minősül, míg ha az adóalanynak több letelepedési helye is van, úgy az a letelepedési hely a mérvadó, amelyik a szolgáltatás nyújtása szempontjából legközvetlenebbül érintett.
A számlázási kockázat elkerülése érdekében a szolgáltatás igénybe vevőjétől kapott adatokat még a számla kibocsátása előtt ellenőrizni kell:
- Amennyiben magyar illetőségű az adóalany, úgy az adószám ellenőrzését a NAV honlapján megtehetjük.
- Abban az esetben, ha közösségi adóalanyról van szó, úgy az ő adószámukat itt ellenőrizhetjük.
- Amennyiben az igénybe vevő adószámát a rendszerben nem találjuk, úgy igazolást kell kérnünk, hogy az adószám kérelmezése iránti igény befogadásra került a területileg illetékes adóhivatal részéről.
- Közösségen kívüli, azaz harmadik országbeli adózót is nyilatkoztatni kell, de ebben az esetben már nem áll rendelkezésre egységes információs felület, ezért olyan egyedi igazolást kell bekérni a megrendelőtől, ami azt igazolja (jellemzően az adott ország adóhivatala által kibocsátott dokumentum formájában), hogy a megrendelő adóalany, és a saját (letelepedettség szerinti) országában gazdasági tevékenységet végzőként nyilvántartásba vették.
A magyar adóalanyokat azért kell ellenőrizni, mert ez határozza meg, hogy az utazásszervezői tevékenységet utasnak nyújtjuk az Áfa törvény XV. fejezete alapján, vagy az általános szabályok szerint számlázzuk. Ha nem utazásszervezési a szolgáltatás jellegadó tartalma, akkor az általános szabályok lépnek érvénybe.
Közösségi adóalany esetében áfamentes, a fordított áfa szabályainak megfelelő számlát bocsáthatunk ki adószám igazolása esetében az Áfa TV 37. §-a alapján. Ez azt jelenti, hogy áfát nem hárítunk át a szolgáltatás igénybe vevőjére, azt a saját tagállamában majd neki kell megfizetnie és a feltételek fennállása esetében le is vonhatja azt. A számla kibocsátójának pedig azért fontos ellenőriznie az adószám meglétét, mert ha jogalap nélkül bocsát ki áfamentes számlát, úgy egy esetleges ellenőrzésen az adóhatóság áfahiányt állapíthat meg a terhére, mert ha áfamentes számlát kiállítani nem volt jogosult, úgy az általa kiszámlázott értékesítés bruttó (áfát is tartalmazó) bevételnek minősül, így utólagosan a számlakibocsátó áfa, késedelmi pótlék és bírság fizetésére kötelezhető.
Ugyanez a kockázat áll fenn, ha a harmadik országbeli partner adóalanyi minőségét nem tudjuk igazolni, mert ebben az esetben nem az Áfa törvény területi hatályán kívüli, hanem belföld áfatartalmú számlát kell kiállítanunk.
Nehezíti a jogértelmezést, de számolni kell azzal is, hogy a szolgáltatások teljesítési helye szempontjából adóalanynak kell tekinteni a nem adóalany jogi személy megrendelőt, ha közösségi adószáma nincs, de lenni kellene. Egy nem adóalany jogi személynek akkor kötelező a közösségi adószám kiváltása, ha más tagállamból 10 000 eurót meghaladó értékben szerez be terméket.
Kivételek
Bizonyos esetekben azonban nem számít a szolgáltatás igénybe vevőjének a gazdasági letelepedettsége, ilyen esetekben egyenes áfával (jellemzően 27%-os kulccsal) számlázunk közösségi és harmadik országbeli adóalanyoknak is.
- Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások – ezekben az esetekben a teljesítés helyét az ingatlan fekvési helye határozza meg
- Ha magyar szállodai szolgáltatást közvetítünk közösségi adóalanynak, úgy a számla magyar áfatartalommal kell, hogy kibocsátásra kerüljön.
- Ha egy lengyel szállodai szolgáltatást közvetítünk, úgy a számlát lengyel áfával bocsátjuk ki, ami egyben a lengyel adószám meglétét is maga után vonja.
- Ha ugyanezt a szolgáltatást utazásközvetítőként nyújtjuk, úgy lengyel áfával vesszük azt igénybe, mint utazásközvetítő, annak áfáját levonásba nem helyezhetjük, ugyanakkor különbözeti áfás számla kiállításakor a ránk áthárított lengyel áfa is csökkenti az árrésünket.
- Közvetítői szolgáltatás
- Ha adóalany részére nyújtjuk, akkor az általános szabályok érvényesülnek, tehát
- belföldi értékesítés esetén magyar áfával
- közösségi értékesítés esetén fordított áfa szabályai szerint
- harmadik országba irányuló ügylet esetén pedig áfamentesen, az áfatörvény területi hatályán kívül bocsátunk ki számlát
- Ha nem adóalany részére nyújtjuk, akkor szintén a helyi áfával kell számláznunk.
- Például ha egy amerikai turista azzal bízza meg az utazásközvetítőt, hogy szervezzen le neki egy prágai szállást, amiért az amerikai turista jutalékot fizet, akkor ezt a tevékenységet az amerikai turistának cseh áfatartalmú számlával (cseh adószám birtokában) kell, hogy kiszámlázza a szervező.
- Ha adóalany részére nyújtjuk, akkor az általános szabályok érvényesülnek, tehát
- Személyszállítási szolgáltatás – a teljesítési hely az az útvonal, amit a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek
- Közlekedési eszköz bérbeadása – Rövid távú közlekedési eszköz bérbeadása esetében a teljesítési hely az a hely, ahol az eszközt ténylegesen bérbeadták. Ez vízi közlekedési eszköz esetében 90 napnál, minden egyéb esetben 30 napnál nem hosszabb bérbeadást jelent. Ha hosszabb a bérbeadás, úgy már lehetőség van a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére áfamentesen (az áfa fizetésére a szolgáltatást igénybe vevő köteles) számlázni.
- Például ha Szlovákiában bérelt autót adunk tovább, mint közvetített szolgáltatást, és a bérlet a 30 napot nem haladja meg, akkor szlovák adószám kiváltási kötelezettség mellett szlovák áfával számlázunk magyar adóalanyként.
- Amennyiben a bérelt autót Magyarországon vesszük át, úgy már a szlovák szolgáltatónak kell magyar áfával számláznia, és mi is magyar áfával számlázunk a szolgáltatás igénybe vevőjének. Ez a megoldás a szlovák felet kötelezi magyar adószám kiváltására.
- Ha 30 nap feletti a szolgáltatás igénybevétele, úgy a szlovák fél és mi is áfamentesen, a fordított áfa szabályai szerint tudunk számlát kibocsátani.
- Kulturális, művészeti, oktatási, tudományos, sport, szórakoztatási vagy más hasonló rendezvényekre szóló belépés biztosítása is a teljesítés helye szerinti áfaszabályok alapján számlázandó
- Éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások – itt is a teljesítés helye szerinti áfaszabályok érvényesülnek közvetlen értékesítés és közvetített szolgáltatás nyújtása esetében is
Mi van abban az esetben, ha utazásszervezési szolgáltatás nem utasnak nyújtjuk?
Rögtön felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben egyáltalán utazásszervezésről beszélünk-e.
Ha elolvassuk az Áfa törvény 206 § (1) bekezdésének fogalommeghatározását:
utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges;
úgy arra a következtetésre jutunk, hogy nem minősül utazásszervezésnek.
Ugyanakkor, ha megnézzük a 7912’08 TEÁOR számon nyilvántartott utazásszervezési szolgáltatás meghatározását, akkor egy ellentmondással szembesülhetünk.
Utazásszervezés:
Ebbe a szakágazatba tartozik:
az utazásszervezői tevékenység, az utak (csomagok) szervezése és összeállítása, amelyet utazási ügynökségek vagy közvetlenül az utazásszervezők értékesítenek. Az utak a következők valamelyikét vagy mindegyikét tartalmazzák:
- szállítás
- szálláshely-szolgáltatás
- étkeztetés
- múzeumok, történelmi és kulturális helyek, színházi, zenei vagy sportesemények látogatása stb.
Mint látható, csak az áfatörvényben bír relevanciával az, hogy az utazásszervezési tevékenységet kinek nyújtjuk.
Utazásszervezési szolgáltatás mindaz, ami a 7912’08 TEÁOR alapján annak minősül, de az Áfa törvény XV. fejezetéében nevesített speciális szabályokat csak akkor kell, illetve csak akkor lehet alkalmazni, ha a szolgáltatást utasnak nyújtjuk.
A teljesítés helyének a meghatározása
Abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetítünk, amire az Áfa törvény 37. §-ának a rendelkezései vonatkoznak, fel sem merülhet a kérdés, hiszen közösségi adóalanynak a fordított áfa szabályai szerint (áfa fizetésre a vevő köteles), míg a harmadik országba irányuló érékesítés esetén az Áfa tv. területi hatályán kívüli áfa mentes szolgáltatásnyújtást végzünk.
Mi van abban az esetben, ha az Áfa törvény különös szabályai szerinti szolgáltatásokat nyújtjuk?
Az alábbi, az utazásszervezés szempontjából leggyakrabban érintett tevékenységeket soroljuk ide:
- szálláshely szolgáltatás (39. §)
- személyszállítási szolgáltatás (40. §)
- kulturális, művészeti, szórakoztatási szolgáltatások (42. §)
- éttermi szolgáltatások (45. §)
Abban az esetben, ha ezeket a szolgáltatásokat egyedileg közvetítjük, mint „közvetített szolgáltatás”-t, úgy külföldi adóalanynak történő nyújtás esetében is magyar áfával számlázzuk ki a szolgáltatásokat.
Ellenben, ha a szolgáltatásokat nem egyedileg, hanem komplex szolgáltatáscsomag részeként nyújtjuk, úgy már nem a különös szabályok, hanem az Áfa tv. 37.§ (1) bekezdése lesz az irányadó, tehát a szolgáltatás nyújtás teljesítési helye a megrendelő adóalany letelepedési helye lesz.
Mindezek alapján a fent nevesített szolgáltatások igénybevétele után áfalevonási jog illeti meg a szolgáltatót, míg számláit a „2007. évi CXXVII. törvény 37. § alapján az áfa fizetésére a vevő köteles” felirattal látja el.
