2016
Belföldi magánszemély 14 százalékos EHO fizetésére kötelezett az alábbi jövedelmek megszerzése esetében:
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem.
A hozzájárulás fizetésének felső határa a fenti jövedelmek tekintetében évi 450 000 Ft, vagyis maximum ennyi EHO-t kell fizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított EHO ennél több.
A 450 000 forintba beleszámít:
- biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék
- egészségügyi szolgáltatási járulék
Tehát ha e járulékok összege meghaladja a 450 000 forintot, úgy egyáltalán nem kell 14 százalékos EHO-t fizetni, ha azonban ennél kevesebb, akkor az összeghatár eléréséig meg kell fizetni azt.
A magánszemélynek legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a fenti járulékokat, illetve az EHO-t a felső határig megfizette.
Írisz Office javaslata:
ha minden évben van nagy összegű EHO köteles jövedelmünk (pl. osztalék), azt érdemes két évre „ritkítani”, és az egyszerre felvett összegét így növelni.
Tehát ha évente kifizetünk 4M Ft osztalékot, akkor minden évben 450 E Ft EHO-t kell fizetnünk, viszont ha két évente veszünk fel 8M Ft osztalékot, az EHO akkor is 450 E Ft, amivel a példánál maradva 5,63% adót spóroltunk két év viszonylatában.
