2023
Lényeges adókockázatot hordoz megában a negyedéves adóelszámolási ciklus a főállású vállalkozóknál, igaz kevesebbet, mit a korábbi években alkalmazandó havi elszámolás. Ez az ún. göngyölítéses eljárás.
A negyedéves elszámolás főfoglalkozású átalányadózóknál azt jelenti, hogy az érintett három hónapra – persze ha ezalatt a vállalkozás végig létezett, valamint nem szünetelt – a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján a járulékokat akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozásnak ilyen mértékű járulékalapot képző bevétele nem volt. Ebben nincs is újdonság, ugyanakkor a negyedévek közötti bevételek elosztását mindenképpen menedzselni kell, mert ha ez nem történik meg, jelentős adóhátrány alakulhat ki az adózónál.
Az átláthatóság érdekében egy példával szemléltetjük, hogy mire kell figyelni.
Egy informatikus megállapodást köt egy szoftver lefejlesztésére, aminek ellenértéke 8 millió forint. A megállapodás értelmében 50% előleget kap a megbízás aláírásával, míg a fennmaradó 50 %-ról a végszámlát a működő szoftver átadásakor állítja ki.
A vállalkozóhoz az előleg 2023. január 10-én befolyik, amiről haladéktalanul ki is állítja az előlegszámlát, míg a szoftvert annak elkészülte után, 2023. július 10-vel számlázza le, aminek az ellenértéke 8 napon belül folyik be. A vállalkozó ez idő alatt más tevékenységet nem végez, és a 3. negyedévben nem is érkezik be hozzá több bevétel, bár egy másik projekten aktívan dolgozik.
Vizsgáljuk meg az ügylet adózását.
1.negyedév
Mint a példában látható, az adózó kedvezményekkel csökkentett adóalapja magasabb, mint a minimum adóalap, így a járulékfizetés nem a minimum adóalap, hanem a számított adóalap alapján történik. Figyelem, SZOCHO esetében a minimum adóalap 112,5%-át kell figyelembe venni minimumként. Az első negyedév ilyen tekintetben rendben van.
2. negyedév
Az adózónak nincs bevétele, mégis meg kell fizetni a minimum járulékalap (F sor) után a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót.
3. negyedév
Mivel az éves adókedvezményt (mentesített jövedelem) már az első negyedévben kihasználtuk, így a számított adóalap után kell adót fizetni. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a 3. negyedév bevétele több mint a duplája a minimum járulékalapnak.
Ha például a bevételből 2 millió forint a 2. negyedévben folyik be, úgy a 2. és a 3. negyedévben is a valós bevétel alapján fizetjük meg az adónkat. Így a 3. negyedévben fele annyi adót kell fizetünk, mint az első példa esetében, megspórolva ezzel 245 641 Ft-ot, amit egyszerűen csak a bevétel befolyásának tervezésével értünk el.
Persze felmerülhet az adózóban az is, hogy szünetelteti a vállalkozását, és így ér el járulékmegtakarítást.
Mivel a tevékenységet folytatja, azaz a példánál maradva, a szoftver fejlesztése zajlik, csak bevétele nem származik a munkájából, így ez nem szabályos, de ha a NAV nem tud ellenbizonyítással élni, akkor megtehető.
Amennyiben a vállalkozás szüneteltetése mellett dönt a vállalkozó, úgy arra figyelni kell, hogy biztosítottság hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
