Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Számos hír szólt arról, hogy szigorítanak a KATA szabályokon: a Kormány valóban megszavazta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítását, mely alapján a vállalkozásoknak számos ponton változtatniuk kell az eddigi bevett gyakorlataikon.

Fontos, hogy a szabályokkal nem csak a kisadózó társaságoknak, hanem a kisadózónak bevételt juttató minden vállalkozásnak tisztában kell lennie.

A 2021. január 1-től hatályos módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

A kisadózó egyetlen helyen lehet katás

Minden magánszemély egyetlen jogviszonyban lehet kisadózóként bejelentve.

Amennyiben ez nem teljesül 2021. január 1-jéig, az állami adó- és vámhatóság az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többit törli.

Kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétel

A módosítás 40%-os adófizetési kötelezettséget határoz meg abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozásnak kapcsolt vállalkozástól származik bevétele (értékhatártól függetlenül).

Ez vonatkozik mind a belföldről, mind a külföldről érkező bevételekre. Hogyha a kapcsolt vállalkozás belföldi, akkor őt terheli adófizetési kötelezettség. Viszont, ha a bevétel külföldről érkezik, akkor a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni 40%-os adót. Az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőző hónapban a bevétel juttatás történt.

3 millió forintnál nagyobb összegű bevétel

Ha a kisadózó társaság ugyanazon vállalkozástól év elejétől számítva több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor szintén 40%-os adóteher keletkezik a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után.

Nagyon fontos, hogy ez a fizetési kötelezettség NEM a kisadózót terheli, hanem a bevételt juttató céget!

Az adó alapjának meghatározásakor ezeket az összegeket nem kell számításba venni:

  • amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozási viszonnyal kapcsolatos rendelkezés alapján 40 százalékos adót fizet
  • amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
  • amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak
  • amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak

Azonban, ha a 3 millió forintot meghaladó bevétel külföldi partnertől származik, akkor a 40%-os plusz adót a katás vállalkozás fizeti.

Mindkét esetben az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőzően a 3 milliós értékhatárt átlépték. Így kell eljárni a tárgyév minden olyan hónapjában, amelyben a kisadózó vállalkozás a módosításokra vonatkozó bevételt szerez.

Lényeges, hogy az ugyanazon partnertől kapott bevétel után a 40%-os adó megfizetése nem mentesíti a katás adózót a havi fix 25, 50 vagy 75 ezer forintos tételes adó alól. A törvényváltozásokat figyelembe véve ez az eset csak akkor valósul meg, ha a katás vállalkozónak külföldi partnertől van 3 millió összeget meghaladó bevétele.

A katás vállalkozó ezen felül jövőre is változatlanul fizeti a 12 millió forint feletti rész után a 40% különadót, azzal, hogy a katás vállalkozásnak a 12 millió forintos értékhatár számításakor nem kell figyelembe vennie az év közbeni 40 százalékos adókötelezettséggel kapcsolatos összegeket. (Tehát a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt, illetve az ugyanazon vállalkozástól kapott bevétel 3 millió Ft-ot meghaladó részét.)

Példa 1: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizeti a 40%-os mértékű adót. Év végén pedig 1 millió (15-2=13, 13-12=1) után fizet még különadót.

Példa 2: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon belföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizette a 40%-os mértékű adót a kifizető belföldi partner. Év végén pedig a kisadózó 1 millió Ft (15-2=13, 13-12=1) után fizet még 40% különadót.

Példa 3: Ha a kisadózónak 10 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: év közben meg kell fizetnie a 2 millió Ft (5-3) után a 40%-os adót, hiába nem érte el a bevétele a 12 millió forintos értékhatárt. Év végén plusz adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Példa 4: Ha a kisadózónak 10 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon belföldi partnertől származik, akkor a kisadózó vállalkozásnak sem év közben (az 5-3=2 millió Ft utáni 40%-os különadó a bevételt juttatót terheli) sem év végén (ugyanis a bevétele nem éri a 12 millió Ft-os értékhatárt) nem keletkezik.

Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség

A szerződéses jogviszonyba lépő adózónak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a partnerét, hogyha kisadózó vállalkozásnak minősül. Amennyiben ebben változás történik (a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnik vagy újraindul) ezt a változás kezdete előtt jeleznie kell a kifizető felé (a változás időpontjának megjelölésével).

A kifizetőnek is van tájékoztatási kötelezettsége: a tárgyévet követő év január 31-ig közölnie kell a kisadózó vállalkozás felé a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összeget. Erre azért van szükség, mert a katás vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-ig a bevallásában havonkénti és kifizetőnkénti bontásban be kell számolnia az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Nem változott, hogy az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.

Ügyvédi tevékenység

2021. január 1-jétől nem kell megfizetni a tételes adót a kisadózó után abban az esetben, ha ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette. (Kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.)

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor alapító