2019
A kereskedelmi képviseletek jellegükből fakadóan sajátosan kezelendők mind számviteli, mind adózási tekintetben, emiatt különös figyelmet igényelnek. Alábbiakban ezeket a sajátosságokat szeretnénk bemutatni.
Jogállás
A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozásnak egy nem önálló egysége. Saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytathat, így csupán a külföldi vállalkozás nevében és javára végez helyi tevékenységet. A kereskedelmi képviselet létrejöttét az illetékes cégbíróság felé kell bejelenteni. Emellett a központi adóhatóság felé a külföldi vállalkozás illetőségének igazolását is szükséges bejelenteni.
Számvitel
Mivel a képviselet nem önálló jogi egység, a magyar számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Számviteli szempontból ennek megfelelően a külföldi vállalkozásra vonatkozó számviteli szabályokat kell a képviseletre is alkalmazni, függetlenül attól, hogy a külföldi vállalkozás az Európai Közösségen belüli vagy harmadik országbeli jogalany. A képviseletnek Magyarországon beszámolót nem kell közzétennie, illetve letétbe helyeznie. A képviselet gazdasági eseményeinek a külföldi vállalkozás saját beszámolójában kell megjelenniük.
Társasági adó
A kereskedelmi képviselet abban az esetben alanya a magyar társasági adónak, ha belföldi telephelyen vállalkozási tevékenységet végez. Ez a Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet foglalja magába. A társasági adó csak a belföldi telephelyről származó jövedelemre terjed ki (ú.n. korlátozott adókötelezettség). A képviselet a társasági adó helyett választhatja a kisvállalati adózást is.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó alapvetően nem tesz különbséget a vállalkozások típusai között, így ha a külföldi vállalkozás nevében a képviselet magyarországi teljesítési helyen teljesít ügyletet, akkor az a magyar áfa szabályai alá esik. Ez adott esetben a külföldi vállalkozás magyarországi áfa-alanyiságát is eredményezheti (pl.: magyarországi ingatlan bérbeadása kapcsán). Magyar áfa-alanyiság hiányában az Európai Unión belüli külföldi vállalkozás továbbra is levonásba tudja helyezni a rá áthárított forgalmi adót. Ennek módja az erre a célra rendszeresített nyomtatványnak a külföldi vállalkozás saját tagállamának adóhatósága felé történő benyújtása.
Munkavállalók
A munkavállalók után az adóügyi illetőségüktől, a munkavégzés helyétől, illetve a külföldi vállalkozás állama és Magyarország közötti esetleges kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménytől függően keletkezhet Magyarországon is személyi jövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség. Ezt minden esetben a konkrét körülmények határozzák meg.
Vonatkozó jogszabályok
- a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
- a számvitelről szóló 200. évi C. törvény
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény
- a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény
