Tollunkból

A korábbi cikkekben már körvonalazódni látszott, de most ismét érdemes megérteni, hogy az elmúlt évek mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások esetén viszonylag biztonságban telt el. Éppen ezért alakulhattak ki az alábbiak:

• A rezsi védelem miatt a lakosság elhalasztotta az energia megtakarítási beruházásait mondván nem indokolt, annak megtérülése az alacsony árak mellett nem értelmezhető költséget jelent.
• A mesterségesen tartott tarifák miatt a kisvállalkozások is elkényelmesedtek és merev működési modellek alakultak ki
• A világpiaci jelzéseket nem vették kellőképpen figyelembe, pedig az utóbbi 1,5 – 2 évben komoly fennakadások és zavarok voltak szinte minden alapanyag utánpótlásában és a határidős piacokon is.
• A vállalkozások esetében nincs meg, vagy nem megfelelő mértékű a belső vállalati kultúra és szemléletmód a hosszú távú energia-beszerzési struktúrák, pontos fogyasztás-előrejelzés hiánya miatt, éppen ezt tükrözi az is, hogy Magyarország sereghajtó az energiaigényes termelés miatt az EU országok között.
• A 2008-s gazdasági válság után a világgazdaságba ömlő rengeteg pénz miatt a vállalkozások korlátozottan alkalmaznak fedezeti és kockázatkezelési stratégiákat

Ahol és amennyire lehetséges a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk az energiafelhasználásukat, amely egyrészről tényleges fogyasztás visszafogást (fűtés lejjebb vétele, a mesterséges világítás csökkentése stb.) jelent, másrészről hatékonyabban, kevesebb energia mellett működő korszerűbb gépekbe kell beruházni (kazáncsere, hőszivattyú, vagy geotermikus fűtés, új gyártósor üzembe helyezése stb.). Emellett érdemes lehet saját megújuló alapú energia termelőeszközök beszerzése is. Nagy valószínűséggel a közeljövőben az Európai Unió is fog több, vállalkozásoknak szánt megújuló energia beruházási vagy hatékonyságnövelő eszközberuházásokat ösztönző korszerűsítési támogatási pályázatokat kiírni.

A kialakult helyzetben a vállalkozások az alábbi stratégiák mentén járhatnak el:

• A legrosszabb esetben kénytelenek lesznek csődeljárást igénybe venni, amely, ha nem sikerül, akkor felszámolássá fog átváltozni.
• Egy fokkal jobb, ha szerkezetátalakításba kezdenek („csendes csőd”).
• Ahol és amennyire lehet, ott az alapanyagköltségek áthárítása szükséges.
• A működési költségek csökkentése, hatékonyság javító intézkedések bevezetése a vállalat működésébe.
• Karcsúsítás (eszközeladás, kiszervezés, szervezeti modell, tevékenységek felülvizsgálata, elbocsátások).
• Forgóeszköz-gazdálkodás javítását célzó intézkedések (pl. szállítói határidők kitolása, hatékonyabb készletgazdálkodás, kontrolling rendszerek fejlesztése stb.).
• Új hitelkeret-megállapodások (fizetőképesség fenntartása elemi érdeke a bankoknak is).
• Közvetlen beszállítói megállapodások integrált energiatermelőkkel/szolgáltatókkal.
• Tárolás (ellátásbiztonság, kiszámíthatóság).
• Fedezeti ügyletek a komolyabb ár ingadozásokkal szemben.
• Támogatások igénylése energiahatékonyság javító zöld fejlesztésekhez.
• Partneri kapcsolatok szélesítése (pl. energiaközösségek, halasztott fizetések).
• Kockázati tőkebefektetőkkel, állami alapokkal és magántőkealapokkal együttműködés.

---

A magyar és európai társadalomért érzett felelősségvállalásunk miatt született meg jelen cikksorozatunk, amely az alábbi témákat igyekszik érthetően bemutatni az energiaszektorban nem jártas olvasóknak, hogy átfogó képet kaphassanak az előttünk álló időszakról:

1. cikk: Áramról és földgázról röviden
2. cikk: A földgáz és árampiacok alakulása az elmúlt időszakban
3. cikk: Egyetemes szolgáltatás és szabadpiac közötti különbség
4. cikk: Áram lakossági szegmens
5. cikk: Áram mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
6. cikk: Földgáz lakossági ellátásban
7. cikk: Földgáz mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
8. cikk: Versenypiaci vételezés áramban és gázban
9. cikk: Jelenlegi várható negatív hatások
10. cikk: Javaslatok a kialakult helyzet kezelésére

 

A szerzőről

Vandrus Péter erősáramú villamosmérnök, közgazdász pályáját a hazai áram átviteli rendszerirányítónál kezdte közel két évtizeddel ezelőtt, majd villamos energia és földgáz nagykereskedelemmel foglalkozott, 2009 óta V-ENERGY Befektetési és Tanácsadó Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként elsősorban külföldi és hazai energia társaságoknak nyújt szakmai támogatást és készít iparági elemzéseket.