Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

A villamosenergia és a földgáz esetében – mindketten vezetékes szolgáltatások lévén – fontos különbséget tenni a műszaki létesítés és a kereskedelmi kapcsolat között.

A műszaki kapcsolat biztosítása érdekében a felhasználó egy ún. hálózat-csatlakozási és hálózat-használati szerződéssel kapcsolódik az illetékes elosztási területet üzemeltető vállalkozáshoz. Ebben a szerződésben kerül rögzítésre a felhasználói hely megnevezése, a mérési pont azonosítója, hálózati csatlakozási pont, a felszerelt mérők gyári száma és mérete, stb.  Ezen műszaki paraméterek határozzák meg a villamosenergia és a földgáz esetén figyelembe veendő rendszerhasználati díjak alapját (RHD).

A kereskedelmi kapcsolat esetén kétféle piaci szegmenset nevesít a hazai szabályozás:

  • Egyetemes szolgáltatás (ESZ)
  • Szabad vagy versenypiaci kereskedelmi szolgáltatás (VP)

Az egyetemes szolgáltatás (ESZ) szabályozott piac, ahol a magyar kormány a jogszabályokon keresztül határozza meg a jogosultak körét, kialakítja annak alkalmazási feltételeit és alkalmazza a szabályozott hatósági ár struktúrát. Ennek jogosultsági köre jelentősen szűkült 2022. augusztus 1-jétől (részleteket lásd következő cikkekben). Korábban mind az áram, mind a földgáz tekintetében 6-6 egyetemes szolgáltató működött (ezek általában egybeestek az elosztási területek üzemeltetőivel, amelyet a szétválasztási szabályok értelmében külön társaságokba kellett szervezni). Az utóbbi években a kormányzati törekvéseknek köszönhetően a piac jelentősen átalakult, a külföldi tulajdonban levő vállalkozások eladták üzletrészüket az állami MVM-nek, így jelenleg már csak egy országos hatáskörrel rendelkező egyetemes szolgáltatói engedélyes társaság működik, neve MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. (a cikk írásakor jogilag még két cégben, mert az MVM Zrt. megvásárolta az E.ON Áramszolgáltató Kft.-t, így a társaság 2022. április 14-étől az MVM Csoport részeként látja el érintett ügyfélkörét a Next mellett).

A szabadpiaci kereskedelmi vételezés esetén a felhasználó több felhasználók ellátására feljogosított kereskedelmi vállalat ajánlatai közül választhat. Kezdetben minden fogyasztó az egyetemes szolgáltatás jogelődjének számító közüzemi ellátás keretében vételezett, de a 2000-es évek közepén bevezetett fenti kettős modellben első körben az ipari felhasználókat terelték ki a szabadpiacra, majd egyre több kisebb vállalkozás is kikerült a hatósági díjszabás hatálya alól. Jelenleg a lakossági és a mikrovállalati szegmensen kívül minden felhasználó a szabadpiacról kénytelen vételezni villamos energiát vagy földgázt. A felhasználók általában egy- vagy kétéves határozott idejű szerződéseket kötnek a kereskedőkkel ún. részleges vagy teljes ellátás alapú szerződés keretében. Az ár lehet a szerződéses időszak alatt fix vagy változó árú, az elszámolás történhet forintban vagy euróban egyaránt.

Az energiadíj mellett a rendszerhasználati díjakat is meg kell fizetni, amelyek két részre lehet osztani: forgalomarányos díj és fix díj (kapacitás díj, amely inkább csak a földgáz esetén jellemző). Ezek mellett van még egy-két jogszabályban nevesített további díjelem is (lásd később).

A fogyasztókkal történő energiaelszámolás kapcsán a villamosenergia esetében némiképp egyszerűbb helyzetben vagyunk, mert a számlán az alábbi tételek láthatók:

  • elszámolás alapjául szolgáló energia mennyiség kWh-ban
  • villamos energiadíj (Ft/kWh, vagy EUR/kWh-ban)
  • adó jellegű tételek: mint ÁFA, jövedéki adó (Ft/kWh)
  • pénzeszköz tételek: szénipari szerkezet átalakítási díj és kapcsolt energia termelés támogatási díj (Ft/kWh)-ban (ezek különféle iparági támogatások)
  • elosztói forgalmi díj (RHD)
  • átviteli forgalmi díj (RHD)

A földgáz esetén sajnos kissé bonyolultabb a helyzet, mert a felhasználónál felszerelt fogyasztásmérő berendezés térfogatot (m3) mér, viszont az elszámolás valamilyen energiamennyiségben történik (MJ vagy kWh). Éppen ezért a térfogat mennyiséget át kell váltani energiamennyiségre és erre az ún. fűtőérték (a MJ-ról kWh-ra való átszámoláshoz az ún. átváltási arányszámok használják) szolgál, amely egy, a földgáz összetételéből képzett váltószám MJ/m3 mértékegységben (átváltási arányszámok MJ/kWh-ban) kifejezve. Mivel a csőben keringő földgáz (gáz lévén) kitölti a cső teljes belső térfogatát, folyamatosan keverednek a rendszerben a különböző forrásokból (és összetevőkből álló) betáplált földgázok, ezért a fűtőérték folyamatosan változik. A gázösszetétel mérését a gázszállító és az elosztó társaságok folyamatosan végzik, ez alapján kiszámítják az időszaki átlagos fűtőértéket (és átváltási arányszámot), amelyet a számlán is feltüntetnek. Az így képzett MJ-s vagy kWh-s hőmennyiség, mint energia már elszámolható a felhasználóval.

A földgáz számlán éppen ezért az alábbi díjelemek találhatók:

  • elszámolási mennyiség m3-ben, és MJ-ban illetve kWh-ban
  • gázdíj Ft/MJ, Ft/kWh, EUR/MJ, vagy EUR/kWh-ban (megegyezés szerint)
  • biztonsági készletezési díj (Ft/kWh)
  • jövedéki adó (Ft/kWh) és ÁFA
  • Energiahatékonysági díj (Ft/kWh)
  • Rendszerhasználati díj fix /vagy alapdíj (Ft-ban)
  • forgalom arányos díj (Ft/kWh-ban)

A rendszerhasználati díjak (RHD) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által rendeletben forintban meghatározott díjelemek, így azokat forintban kell megfizetni a felhasználónak (áram esetén is). A stratégiai biztonsági készlet fenntartásért fizetendő díj szintén forintban meghatározott hatósági díjelem.


A magyar és európai társadalomért érzett felelősségvállalásunk miatt született meg jelen cikksorozatunk, amely az alábbi témákat igyekszik érthetően bemutatni az energiaszektorban nem jártas olvasóknak, hogy átfogó képet kaphassanak az előttünk álló időszakról:

  1. cikk: Áramról és földgázról röviden
  2. cikk: A földgáz és árampiacok alakulása az elmúlt időszakban
  3. cikk: Egyetemes szolgáltatás és szabadpiac közötti különbség
  4. cikk: Áram lakossági szegmens
  5. cikk: Áram mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
  6. cikk: Földgáz lakossági ellátásban
  7. cikk: Földgáz mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
  8. cikk: Versenypiaci vételezés áramban és gázban
  9. cikk: Jelenlegi várható negatív hatások
  10. cikk: Javaslatok a kialakult helyzet kezelésére

 

A szerzőről

Vandrus Péter erősáramú villamosmérnök, közgazdász pályáját a hazai áram átviteli rendszerirányítónál kezdte közel két évtizeddel ezelőtt, majd villamos energia és földgáz nagykereskedelemmel foglalkozott, 2009 óta V-ENERGY Befektetési és Tanácsadó Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként elsősorban külföldi és hazai energia társaságoknak nyújt szakmai támogatást és készít iparági elemzéseket.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO