Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

A mai földgáz és árampiaci folyamatok megértéséhez érdemes egészen 2011-ig visszamenni. Ebben az évben, 2011. március 11-én Japánban a partoktól nem messze egy mélytengeri földrengés történt, amelynek hatására a fukusimai atomerőműben nukleáris baleset következett be. A történtek nyomán Németországban az 1986-os csernobili atomkatasztrófa óta jelen levő atomenergia elleni hangulat tovább erősödött és a német kormány által a baleset előtt közel egy évvel korábban kihirdetett ún. Energiewende néven elhíresült energiastratégiát felértékelte, amelynek sarokpontjaiként az atomból és a szénből előállított villamosenergia-termelés fokozatos kivezetése mellett a nap és szélenergiára támaszkodó megújulóenergia-termelésre fognak támaszkodni.

Ennek hatására óriási mennyiségű nap- és szélenergia kapacitást építettek ki Németország egész területén az elmúlt bő évtizedben, valamint az Északi-tengeren. A termelési szerkezet egyik kevésbé ismert folyománya viszont, hogy a villamosenergia rendszer szabályozhatósága végett megnövekedett a földgáz iránti igény is. Ezt elsősorban olcsó orosz földgáz nagyobb arányú igénybevétel oldották meg. Emellett az általános konjunkturális hatások miatt az ipar földgáz és villamosenergia igénye folyamatosan emelkedett. 2011-2012-ben több ütemben állították üzembe az Északi Áramlat 1 földgázvezetéket, amely elsősorban a német ipart volt hivatott támogatni olcsó energiahordozóval.

Mivel a német ipar a legnagyobb energiaigényű egész Európában, ezért kulcsfontosságú, hogy mi történik ezen a piacon. A német következő éves zsinór szállítású villamosenergia termék piaci mérceként funkcionál (kék vonal). A földgáz esetében a holland TTF földgáz kereskedelmi piac következő havi jegyzésára az irányadó egész Európában (narancs vonal).

Évekig nem volt jelentősebb ellátási gond a villamosenergia és földgáz európai piacán. A 2020-ban kitört koronavírus járvány miatt bevezetett utazási korlátozások, lezárások nagy mértékben visszavetették az energia iránti keresletet is. Ekkor az áram ára 35 EUR/MWh és a földgáz ára 5 EUR/MWh volt az európia piacokon. A lezárások fokozatos enyhítésével a globális kereslet exponenciálisan emelkedni kezdett, amely ellátási láncokban bekövetkező hirtelen elakadások mellett az energiahordozók iránti kereslet is drasztikusan megugrott. Így kezdett el szárnyalni a kőolaj és a földgáz ára is. Az árak 2021-től tartósan emelkedő pályára álltak, 2021 végére már rekord magasságokat döntöttek.

A 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására bevezetett Oroszország elleni gazdasági embargók a kőolaj és földgáz szállításokban is fennakadásokat okoztak, amelynek hatására az európai földgáz árak további meredek emelkedésbe kezdtek, mígnem 2022 augusztus végére a történetének legmagasabb árait tapasztalhattuk meg mindkét termék esetében. A német éves áram termék ára ekkor 988 EUR/MWh, míg a gáz következő havi termék esetén 319 EUR/MWh ár volt a piacon! Azóta ugyan jelentősen csökkentek az árak, de még így is nagyon magasan állnak.

Mivel a hazai nagykereskedelmi villamosenergia és földgáz árak igen erősen együtt mozognak a fenti két kiemelt jegyzés árával, ezért a hazai piaci árak is drasztikus mértékben emelkedtek az elmúlt 1,5 évben. Villamosenergia esetében az ipari fogyasztók energiadíja 25 Ft/kWh-ról 230-250 Ft/kWh szintre, a földgáz esetében a 10 Ft/kWh-ról 150 Ft/kWh-ra emelkedtek.


A magyar és európai társadalomért érzett felelősségvállalásunk miatt született meg jelen cikksorozatunk, amely az alábbi témákat igyekszik érthetően bemutatni az energiaszektorban nem jártas olvasóknak, hogy átfogó képet kaphassanak az előttünk álló időszakról:

  1. cikk: Áramról és földgázról röviden
  2. cikk: A földgáz és árampiacok alakulása az elmúlt időszakban
  3. cikk: Egyetemes szolgáltatás és szabadpiac közötti különbség
  4. cikk: Áram lakossági szegmens
  5. cikk: Áram mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
  6. cikk: Földgáz lakossági ellátásban
  7. cikk: Földgáz mikrovállalati és végső menedékes ellátásban
  8. cikk: Versenypiaci vételezés áramban és gázban
  9. cikk: Jelenlegi várható negatív hatások
  10. cikk: Javaslatok a kialakult helyzet kezelésére

 

A szerzőről

Vandrus Péter erősáramú villamosmérnök, közgazdász pályáját a hazai áram átviteli rendszerirányítónál kezdte közel két évtizeddel ezelőtt, majd villamos energia és földgáz nagykereskedelemmel foglalkozott, 2009 óta V-ENERGY Befektetési és Tanácsadó Kft. tulajdonos ügyvezetőjeként elsősorban külföldi és hazai energia társaságoknak nyújt szakmai támogatást és készít iparági elemzéseket.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO