Tollunkból

Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy újra vizsgáljuk az alkalmi munka, azaz az egyszerűsített foglalkoztatás rendszerét. Meg kell állapítanunk, olyan, mint egy jó bor, idővel egyre nemesebb. És hogy ez mennyire nem érzéki csalódás, azt igazolják a számok is. 12 éve, amikor ez az adójogszabály megjelent, a minimálbér még lényegesen kisebb volt, ennek megfelelően az alkalmi munkavállaló jövedelme is, de a közteher mértéke már akkor is egy csekély 1 000 Ft-os összeg volt.

Azóta – kinek örömére, kinek bánatára – a minimálbér és a garantált bérminimum is erőteljesen növekedett, előbbi 172%-kal, utóbbi 191%-kal lett magasabb, azonban a fizetendő közteher nem változott. Nem jelent ez mást, mint hogy anno, a törvény bevezetésekor az 1 000 Ft-os közteher 19%-os adókulcsot jelentett akkor is, ha a maximális kifizetést alkalmaztuk, ma pedig 6,5%-ot jelent az így számított kifizetés. Tehát több jövedelmet juttathatunk változatlan mértékű adó mellett, ami figyelemre méltó, ez a 6,5%-os adóteher pedig vetekszik a KATA adózással is, persze mindkettőt más célközönségnek találták ki.

Meg kell ugyanakkor említenünk az idei adóév újdonságát is, ami az átalányadó, mely ugyan nem új adózási mód, de olyannyira ráncfelvarrott lett, hogy mégis újként tekintünk rá. Az átalányadózás szabályait cikkünk nem hivatott bemutatni (arról átfogóan korábbi cikkünkben írtunk), de szemléltetjük azt, mikor is érdemes számításba venni az alkalmazását.

Az egyszerűsített foglalkoztatás adóterhei

Első grafikonunk azt mutatja meg, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás adóterhe hogyan változott az elmúlt 12 évben. Minimum adóteherrel akkor kell számolnunk, amikor a törvényi lehetőség biztosította legmagasabb összeget fizetjük ki (jellemzően ez a gyakorlat), mert így fajlagosan alacsonyabb az adó, hiszen nagyobb kifizetésre jut a változatlan mértékű adóteher. Maximum adóteherrel akkor számoljunk, ha a törvény által lehetővé tett lekisebb jövedelmet juttatjuk. Ez utóbbi realitása alacsony, mert mondjuk egy napszámos 8 órára nem biztos, hogy eljön hozzánk dolgozni 7 820 Ft-ért. Ha igen, akkor viszont nagyon becsüljük meg!

Az adóteher mértéke

A második grafikon szintén értelmezésre szorul. Ha összevetjük a KATA, az alkalmi munka és az átalányadózás (40%-os) adóterheit, akkor az alábbi következtetést vonhatjuk le:

Ha valaki havonta csak 100 000 Ft jövedelmet szerez és nincs biztosítottsága, úgy számára a KATA (52,5%) és az átalányadó (86,13%) nagyon drága. Ez magasabb, mint a bérjövedelem vagy a megbízási díj adózása. Neki az alkalmi munkavállalás a legolcsóbb adózási lehetőség (6,43% vagy 3,22%). 200 000 Ft havi átlagos kifizetés esetében is az alkalmi munkavállalás a kedvezőbb, de ha ennél lényegesen magasabb a havi bevétel, úgy már az alkalmi munkavállalás nem opció, ezért más lehetőség után kell nézni.

Ugyanakkor, ha az adózónak van máshol foglalkoztatotti jogviszonya, úgy az alkalmi munkavállalói státusznál is kedvezőbb lehet az átalányadózás. Havi 100 000 Ft megszerzése ott teljesen adómentes, sőt a 200 000 Ft/hó átlagos bevétel (4,77%) is kedvezőbb a normál egyszerűsített foglalkoztatás (6,43%) és a KATA adómértkénél is. Magasabb bevételeknél az adókulcsok jelentősen változnak, de persze ne felejtsük el figyelembe venni, hogy az adóalanyiságok feltételrendszere merőben eltér egymástól.

Átfogó cikkeink az említett adózási módokról:

átalányadózás

KATA

Alkalmi munka GYIK

Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?

• mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés
• turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
• alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása

Hogyan jön létre a jogviszony?

Egyszerűsített foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Figyelem! A munkavégzést ne kezdjük meg a bejelentés beküldéséig, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során nem tudnánk igazolni a foglalkoztatotti jogviszony meglétét.

Miként tudom megtenni a bejelentést?

• 22T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
• telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
• okos telefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)

Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Mi a bejelentés határideje?

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.

Hány napig foglalkoztatható valaki alkalmi munkavállalóként?

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 év alatt maximum 120 naptári napon
• alkalmi munka esetén – ugyanannál a vállalkozásnál:
  • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
  • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
  • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig

Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?

Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

Hány főt foglalkoztathatok alkalmi munkavállalóként egy adóévben?

Alkalmi munka esetén, egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

• munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
• 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
• 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
• 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át

A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.  Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.

A filmipari statisztákra, mint foglalkoztatottakra, továbbá a szociális szövetkezetekre, mint foglalkoztatóra vonatkozóan ezeket a korlátozásokat nem kell alkalmazni.

Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?

A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

Mekkora összeg fizethető ki 2022-ben a közteher megfizetése mellett?

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

• Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
• A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os „túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra).
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os „túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.

Kell-e szerepeltetnem az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmemet az SZJA bevallásban?

Alapesetben nem, azonban ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell a bevallásban, 15% SZJA megfizetése mellett.

Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes. Filmipari statiszta egy napra maximum 18 000 Ft nettó jövedelmet kaphat azzal, hogy a mentesített keretösszeg feletti jövedelemrész után SZJA fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség és mi a befizetésének módja?

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy a napi 11 960 Ft / 15 548 Ft feletti rész SZJA köteles.

A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy informatikus munkakörben foglalkoztatott személy esetén:

• alkalmi munka napjainak száma: 3 nap
• kapott jövedelem: 25.000 Ft / nap, 25.000 Ft * 3 = 75.000 Ft
• mentesített keretösszeg (garantált bérminimum maximuma naponta): 15.548 Ft * 3 = 46.644 Ft
• adóbevallásban szereplő összeg: 75.000 Ft – 46.644 Ft = 28.356 Ft
• fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 28.356 Ft * 0,15 = 4.253 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Mikor növeli a társasági adó alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2022-ben: 18.400 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 25.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 18.400 Ft-ot meghaladó rész (6.600 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2022-ben 10%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 25.000 Ft-ot kap, úgy a 6.600 Ft (25.000 Ft – 18.400 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 660 Ft-os adótöbbletet eredményez.

Milyen közteher fizetési kötelezettségem keletkezik?

• mezőgazdasági + turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft / fő / nap
• alkalmi munkavállaló esetén: 1.000 Ft / fő / nap
• filmipari statiszta esetében 4.000 Ft / fő / nap

A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.

Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.

Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?

• a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
• az igazolást a kifizetést napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező

Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?

Nem kell alkalmazni a Munka törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyan is nem illetik meg a foglalkoztatottat.

Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?

• a vállalkozás amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1.000, illetve 3.000 forint összegű közteher, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozása 300.000 Ft alá nem süllyed
• olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony
• közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót
• harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel

Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak.

Jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Az ellátások alapja:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.370 Ft / nap
• alkalmi munkavállalás esetén 2.740 Ft / nap