2016
2014-ig visszamenőleges hatállyal az alábbiak szerint változott a szabályozás:
Éves szinten (áfa alanyoknak nettó, nem áfa alanyoknak bruttó) 30 millió Ft-os összeghatárig a társasági adó (TAO) hatálya alá tartozó vállalkozások szempontjából elismert költségnek számítanak a reklámmal, hirdetéssel kapcsolatos kiadások – immár nyilatkozat nélkül is.
Ez annyit jelent, hogy a társasági adó alapját a reklámköltség összegével NEM KELL MEGNÖVELNI a fent említett értékhatáron belül (nyilatkozat hiányában sem).
Az e feletti összeg viszont továbbra is csak a korábbi szabályok szerinti nyilatkozattal számít elismert költségnek.
Ennek hiányában a fennmaradó rész után meg kell fizetni a társasági adót. (Adóalap növelő tétel.)
A KIVA, KATA, ill. EVA-alany vállalkozásokat ez a változás nem érinti, hiszen az eredeti szabály csak a társasági adó alanyaira vonatkozott. (Tehát a NEM TAO alany vállalkozások továbbra is nyilatkozat nélkül számolhatnak el reklámköltséget, összeghatárra való tekintet nélkül.)
Korábbi szabályozás:
A reklámadó bevezetésekor a TAO alany vállalkozásoknak reklámszolgáltatás igénybevételekor (pl. hirdetés, reklámfelület bérlése, reklámanyag nyomtatása, stb.) rendelkezniük kellett a reklám közzétevőjének nyilatkozatával, amelyben a közzétevő kijelenti, hogy a reklámadó fizetési kötelezettség őt terheli.
Ez különösen az olyan külföldi szolgáltató cégek esetén jelentett gondot, mint pl. a Facebook vagy a Google. Amennyiben ezzel a nyilatkozattal nem rendelkezett az igénybevevő cég, a társasági adó alapját a reklámadó összegével meg kellett növelnie.
Ez annyit jelentett, hogy ha pl. egy vállalkozás éves szinten 3 millió Ft-ot költött Google Adwords kampányra, úgy 300.000 Ft-os plusz adóterhe keletkezett, amennyiben nem tudta a kiállító nyilatkozatát felmutatni. (500 millió Ft alatti adóalappal, és minden más módosító tényező nélkül számítva.)
FONTOS, hogy a fent kifejtettek nem a reklámadó szabályai, hanem kifejezetten a Társasági adó alany vállalkozások reklámköltéseinek társasági adó szempontú változásai.