2023
Joggal merül fel a kérdés az adózóban, hogy KATA vállalkozónak lehet-e vállalkozása (pl. egy Kft.), ami a cégeket szolgálja ki, vagy átalányadózónak lehet-e egy Kft-je is, ugyanarra a tevékenységre.
Magyarországon kifejezett tiltás erre nem létezik (a nemzetközi gyakorlattal ellentétben), ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik a rendeltetésszerű joggyakorlásról, melynek értelmében az olyan jogügylet, aminek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése, nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak.
Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönösen vagy egyoldalúan elérhető adómegtakarítás, azaz közvetve az államháztartásnak okozott kár.
Ha az adóhatóság ilyet tapasztal, akkor az adózás rendjéről szóló törvény 5. §-a alapján megállapítja az okozott kárt, azaz a rendeltetésellenes joggyakorlás adózónál realizált adómegtakarítását, és ezt kiszabhatja az adózóra, természetesen bírság és késedelmi pótlék előírása mellett.
Mindezekből adódóan óva intünk mindenkit, hogy csak adómegtakarítási célú adótervezést végezzen.
Olvasatunkban nem elfogadható az az indok, hogy egy KATA vállalkozó azért hoz létre egy Kft-t, hogy a vállalkozásokat onnét szolgálja ki, egy átalányadózó pedig azért, hogy az árbevételi keretet nehogy meghaladja, ezért megbontja a bevételeit.
Mindez nem azt jelenti, hogy a fentiek szerint ezek az egyéni vállalkozók nem hozhatnak létre céget, de ha a létrehozott társaságnak az egyetlen célja az adófizetés csökkentése, akkor az jogellenes, tehát szankcionálható, hiszen ha csak egy Kft-t hozunk létre, az árbevételi korlát nélkül működhet, és a bevételszerzését sem kell korlátoznia csak magánszemélyekre.
