2021
Előző cikkünkben a láncügyletekkel foglalkoztunk. A láncügylet olyan ügylet, ahol egymás után több termékértékesítés történik, de az árut az első értékesítőtől közvetlenül a végső vevőhöz szállítják. A háromszögügylet gyakorlatilag a láncügyletek egy speciális fajtája. Lényege, hogy az ügyletnek három, a közösség eltérő tagállamában nyilvántartásba vett, közösségi adószámmal rendelkező adóalany résztvevője van.
Ahogy a láncügyletek esetében, most is példákon keresztül mutatjuk be a szabályokat.
Az első példánkban egy osztrák cég szeretne terméket beszerezni egy magyar vállalkozástól. A magyar vállalkozásnál jelenleg nincs készleten a keresett termék, így azt egy szlovák partnerétől szerzi be. A példában szereplő vállalkozások mindegyike adóalany a saját országában és rendelkezik érvényes közösségi adószámmal. Az ügylet megkezdése előtt egyik vállalkozásnak sem volt a saját országától eltérő tagállamban adószáma vagy közösségi adószáma.
Természetesen lehetőség van arra, hogy a szlovák cég Magyarországra szállítja a terméket, a magyar cég átveszi azt, majd tovább szállítja Ausztriába. Ebben az esetben a szlovák cég közösségen belüli termékértékesítésről állít ki számlát a magyar vállalkozásnak, a magyar cég pedig szintén közösségen belüli termékértékesítést számláz az osztrák partnere fel.
Az ábrán a nyilak a számlázás és az áru útját mutatják.
A fenti ügylet adózási szempontból tehát nem okoz problémát, viszont itt is (csakúgy, mint az előző cikkünkben, a láncügyletnél vizsgált példákban) felmerülhet a kérdés, hogy ha a magyar vállalkozás változatlan formában továbbítja a terméket az osztrák partnere felé, akkor miért nem szállítják az árut a szlovák vállalkozástól közvetlenül Ausztriába. Ezzel egyrészt időt, másrészt pénzt is spórolhatnak (például nem merül fel a Magyarországon történő kirakodás és egy másik kamionra történő felrakodás időbeli és pénzbeli költsége sem). Szintén felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy az osztrák cég miért nem közvetlenül a szlovák cégtől szerzi be a terméket. Ennek több oka is lehet, például az, hogy az osztrák cég régóta üzleti kapcsolatban áll a magyarral, míg a szlovák céget nem ismeri. A példában szereplő esetben a terméket bár Szlovákiából közvetlenül Ausztriába szállítják, az ügylet sikeres lebonyolításért és a termékek minőségéért az osztrák vevő felé a magyar vevő tartozik felelősséggel.
Vizsgáljuk meg most adózási szempontból azt az esetet, ahol a terméket Szlovákiából közvetlenül Ausztriába szállítják.
A láncügyletnél leírtak szerint itt meg kellene vizsgálnunk, hogy az ügylet melyik tagja szervezi a fuvarozást, ez alapján pedig megállapítani azt, hogy melyik a fuvarozással érintett ügylet. Amennyiben megvan a fuvarozással érintett ügylet, meg tudjuk határozni azt is, hogy a magyar vállalkozásnak szlovák vagy osztrák adószámra van-e szüksége. Amennyiben a fuvarozással érintett ügylet a szlovák és a magyar partner közötti termékértékesítés, úgy a magyar vállalkozásnak osztrák adószámra van szüksége. Amennyiben a fuvarozással érintett ügylet a magyar vállalkozás osztrák partner felé történő értékesítése, úgy a magyar cégnek szlovák adószámra van szüksége. A láncügyletek általános szabályai alapján tehát a magyar vállalkozásnak vagy Szlovákiában (a termék indulásának országa) vagy Ausztriában (a termék érkezésének országa, célország) adószámmal kell rendelkezni.
És itt jön a háromszögügyletre vonatkozó speciális szabály, ami gyakorlatilag egy könnyítés. Ennek lényege ugyanis, hogy a magyar vállalkozásnak (közbenső vevő) sem Szlovákiában (a termék indulásának országában), sem Ausztriában (a célországban) nem kell adóalanyként bejelentkeznie. A magyar vállalkozás adózás alóli mentesülésének feltétele, hogy az összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) szerepeltesse, hogy az ügyletben közbenső vevőként jár el és az osztrák cég felé kiállított számlán tüntesse fel, hogy az ügylet utáni adókötelezettséget az osztrák cég teljesíti (a fordított adózás szabályai szerint).
Az ügyletben tehát a számlázások a következőképpen alakulnak:
A1: A szlovák vállalkozás adómentes (fordított adózású) számlát állít ki a magyar vállalkozásnak. A számlán a szlovák cég a saját szlovák közösségi adószámát és a magyar vállalkozás magyar közösségi adószámát szerepelteti.
A2: A magyar vállalkozás adómentes (fordított adózású) számlát állít ki az osztrák vállalkozásnak. A számlán a magyar vállalkozás a saját magyar közösségi adószámát és az osztrák partnere osztrák közösségi adószámát tünteti fel. A magyar vállalkozás az áfa bevallásában (A65) és az összesítő jelentésében (A60) szerepelteti, hogy a szóban forgó ügylet háromszögügylet, amelyben ő közbenső vevőként jár el.
Vizsgáljuk meg egy másik példán keresztül a Brexit hatását a háromszögügyletekre vonatkozóan.
A példában egy angol vállalkozás Olaszországba értékesít terméket. Az angol cég a terméket Magyarországról szerzi be. A magyar cég az árut közvetlenül Olaszországba szállítja. Mindhárom vállalkozás adóalany a saját országában.
A Brexit előtt ez az ügylet egy klasszikus háromszögügylet volt. Az angol vállalkozásnak sem magyar, sem olasz adószámra nem volt szüksége, csak a saját angol áfa bevallásban kellett feltüntetnie, hogy ez egy olyan ügylet, amelyben ő közbenső vevőként szerepel.
A Brexittel azonban ennek az ügyletnek az adózási szabályai is megváltoztak. Ahogy fentebb is említettük, a háromszögügylet egyik feltétele, hogy az ügylet mindhárom szereplője közösségi adóalany legyen. Ebből is látszik, hogy nem minden láncügylet minősül háromszögügyletnek csak azért, mert három szereplője van.
2021-től a fenti ügylet már „csak” láncügyletnek minősül, ahol az angol vállalkozásnak (a fuvarozással érintett ügylettől függően) vagy magyar, vagy olasz adószámra van szüksége.
Amennyiben a fuvarozást a magyar vállalkozás szervezi (egyértelműen eladóként) vagy az angol vállalkozás szervezi vevőként, akkor a fuvarozással érintett ügylet a magyar és angol vállalkozás közti termékértékesítés (B1). Ebben az esetben a magyar vállalkozás közösségen belüli értékesítésről állít ki adómentes (fordított adózású számlát) az angol vállalkozás felé. A számlán a saját magyar közösségi adószámát és az angol vállalkozás olasz közösségi adószámát szerepelteti. Az angol cég az olasz partnere felé olasz áfás számlát állít ki, amelyen a saját olasz adószámát és az olasz cég olasz adószámát tünteti fel. Ebben az esetben tehát az angol vállalkozásnak olasz adószámra van szüksége.
Amennyiben a fuvarozást az angol vállalkozás szervezi eladóként vagy az olasz vállalkozás szervezi (egyértelműen vevőként), akkor a fuvarozással érintett ügylet az angol vállalkozás olasz partnere felé történő termékértékesítése (B2). Ebben az esetben a magyar vállalkozás magyar áfás számlát állít ki az angol cég felé. A számlán a saját magyar adószámát és az angol cég magyar adószámát tünteti fel. Az angol vállalkozás pedig áfamentes (fordított adózású) számlát állít ki az olasz vállalkozás felé. A számlán a saját magyar közösségi adószámát és az olasz vállalkozás olasz közösségi adószámát tünteti fel. Ebben az esetben az angol vállalkozásnak magyar adószámra van szüksége.
Az angol vállalkozásnak tehát ebben az ügyletben plusz anyagi és adminisztrációs terhei is keletkeznek a Brexit miatt, 2021-től ugyanis már nem élhetnek a háromszögügyletre vonatkozó adózási és ezáltal adminisztrációs könnyítésekkel.
