Széchenyi 2022

Szolgáltatások

Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.
English

EcoCreative
Hypercortex
divider

Tollunkból

Korábban már publikáltunk tájékoztatót a KATA adónemről (ezen linken érhető el), amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdéseket taglaltuk,
ezeket az ismereteket fogjuk jelen írásunkban bővíteni többek között
a helyi iparűzési adóról, a pénzforgalmi szemléletről, az árbevételi limitről a KATA vonatkozásában.

Mennyi a KATA fizetési kötelezettség összege, illetve mi a határideje?

A fizetendő összeg függ attól, hogy az adóalanynak van-e máshol legalább 36 óra (akár több helyről is) munkaviszonya, azaz főállású vagy nem:

  • ha van máshol, akkor 25 000 Ft,
  • ha nincs (tehát az adott KATÁS vállalkozásnál főállású), akkor
    • 50 000 Ft a KATA összege,
    • illetve főállásúként választhatja azt a lehetőséget is, hogy 75 000 Ft-ot fizet, ami azért előnyös, mert így magasabb a nyugdíjalap és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az adót minden megkezdett hónapra teljes összegben meg kell fizetni, illetve ha a hónap bármely napján a kisadózó főállásúnak minősül, akkor a fizetendő KATA mértéke 50 000 Ft. Az adót a vállalkozás személyenként fizeti, attól függően hány kisadózó személy van bejelentve.

A kisadózó vállalkozás a KATA összegét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, amennyiben 12-e munkaszüneti nap vagy hétvége, akkor az azt követő első munkanapig köteles megfizetni a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleményének a kisadózó adószámát kell beírni.

Azt, hogy milyen esetekben nem kell a kisadózó után tételes adót fizetni, ezen a linken „egyperces” cikkünkben tárgyaljuk.

Az iparűzési adóról:

A helyi iparűzési adó esetén beszélhetünk opciókról is, mivel a kisadózó vállalkozás 3 lehetőség közül választhat:

  1. Az egyik lehetőség, ha az adóalapot a következőképpen számítjuk: az árbevételt csökkentjük az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések[1] értékével, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az így fennmaradó összeg (adóalap) 2%-a a fizetendő iparűzési adó.
  2. A második opció, ha a nettó árbevétel 80%-a az adóalap és ennek fizetik a 2%-át.
    (Ezt a lehetőséget egyébként nem csak a KATA-s vállalkozások választhatják, hanem minden olyan cég, melynek nettó árbevétele az adóévben nem haladta meg a 8 millió Ft-ot. )
  3. A harmadik alternatíva pedig az, hogyha az adóalap 2 500 000 Ft és ennek a 2%-át fizetik évente két részletben, ami 2*25 000 Ft-ot jelent.

Meg kell itt jegyezni, hogy a 2% nincs „kőbe vésve”: az iparűzési adó mértéke 0-2% között mozoghat, az illetékes önkormányzat döntési jogköre ennek meghatározása. (Tipikusan egyébként 2%, de egyes kisebb, hátrányosabb helyzetű településen az önkormányzat kedvezményesebb, akár 0%-is iparűzési adókulcsot határozott meg).

Jellemzően a harmadik lehetőség a legelőnyösebb, ebben az esetben a 2*25 000 Ft fizetési határideje március 15. és szeptember 15. (Amennyiben a vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóéven belüli első aktív hónapját követő hónap 15. napja, illetve az utolsó hónap 15. napja a határidő.)

Azt, hogy a vállalkozás él-e ezzel a kedvező lehetőséggel (azaz a 3. opcióval), legkésőbb a KATA alá tartozás kezdő napjától (vagyis az alapítástól, áttéréstől) számított 45 napon belül kell bejelentenie az önkormányzat felé – ha nem él e választási jogával, úgy automatikusan a normál iparűzési adót fogja fizetni (1. lehetőség).

Ez a döntés a teljes adóévre vonatkozik, megváltoztatni csak a következő adóévben lehet változás-bejelentő segítségével, melynek január 15-ig be kell érkeznie az önkormányzathoz.

Az 2. opció az év végi bevalláskor választható (annak mérlegelésével, hogy az 1., vagy a 2. lehetőség alapján kedvezőbb-e a fizetendő adó összege).

[1] Alvállalkozói teljesítésen azt értjük, amikor legalább 3 szereplő van a folyamatban. A cégünk leszerződik a vevővel egy szolgáltatás elvégzésére, melyet leszerződve egy szállítóval elvégeztet. A vásárolt szolgáltatást beépíti saját teljesítményébe.

 

Mi történik, ha több, mint 100 000 Ft tartozásunk van a NAV felé?

Amennyiben a naptári év utolsó napján a nettó módon számított adótartozás meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a KATA adóalanyisága megszűnik és automatikusan a Társasági adó alanyává válik, ahonnan 2 éven belül nem is „válthat vissza” a vállalkozás.

Ezért a KATA alanyok számára különösen fontos teljesíteni a NAV felé a kötelezettségeket, mivel annak elhalasztása nem csak végrehajtási eljárást vonhat maga után, hanem a 100 000 Ft feletti adótartozás tehát már a KATA alanyiság megszűnésével is jár.

A határ a csillagos ég… vagy mégsem?

A KATÁT abban az esetben érdemes és előnyös választani, ha az éves árbevétel nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Ha egy vállalkozás év közben választja a KATÁT (TAO alanyiság helyett, vagy törthónaposan alakul), akkor az adott (akár tört-)hónapra és a hátralévőekre is havonta 500 000 Ft árbevétellel lehet számolni. Példával szemléltetve: ha a cég április 15-én alapul, akkor a fennmaradó időszakra nem 6 millió a „KATA bevételi plafon”, hanem 9 * 500 000 Ft, azaz 4 500 000 Ft – ennyi lehet abban az évben az árbevétele a fix adó mellett.

A KATA szempontjából a vállalkozáshoz ténylegesen be is folyt összeg számít. Ha a befolyt árbevétel meghaladja a 6 millió Ft-ot, akkor az azt meghaladó részre +40% adót kell fizetni a következő adóév február 25. napjáig – de emiatt a KATA alanyiság nem szűnik meg.

ÁFA vagy alanyi mentesség?

A KATÁS vállalkozás választhat alanyi mentességet és ÁFA körbe is tartozhat (ezt az elszámolható költségek kapcsán fontos eldönteni: ha sok az ÁFÁ-s költség, – akár alvállalkozó, akár pl. munkavégzéshez eszköz bérlése miatt), akkor érdemes lehet az ÁFA körösség mellett dönteni, ha nincs ilyen, akkor előnyösebb lehet az alanyi mentesség).

Az alanyi adómentesség / ÁFA-kör szempontjából szintén fontos a 6 milliós „plafon”, mivel 6 millió Ft (vagy időarányos része) feletti bevételnél már kötelező az ÁFÁ-s számla kiállítása.

A 6 milliós bevétel számításánál a számla kiállításának dátuma számít. Itt még arra is figyelni kell, hogy ha a cég év közben átlép vagy tört hónaposan alakul, akkor a 6 millió Ft-nak csak az időarányos részét számlázhatják ki.

Példával:

Ha április 15-én alapítják a vállalkozást, akkor az adott évben alanyi mentesen kiszámlázható összeg 6 000 000/365 * (365-105) = 4 273 972 Ft lehet legfeljebb.

Amennyiben az adott évben az időarányos összegnél vagy a 6 millió Ft-nál (attól függően, hogy 12 hónapos vagy annál kevesebb az adóév) több a kiszámlázott összeg, az azon felüli többletet tehát ÁFA-san kell kiszámlázni, így a kisadózó elveszti alanyi adómentességét és bekerül az ÁFA körbe, ahonnan 2 éven belül nem válthat vissza. Például (6 millió Ft-os maximum esetén), ha ebben az évben kiszámláztunk már 5 900 000 Ft-ot és kiállítunk még egy 600 000 Ft összegű számlát, akkor azt már ÁFA-san kell megtennünk. (ÁFA körösség esetén pedig havonta ÁFA bevallást kell benyújtani a NAV felé és megfizetni a kimenő számlák utáni kötelezettséget. Ez viszont csak a belföldi értékesítésre vonatkozik, a közösségen belüli és a 3. országbeli értékestésre nem, mivel a KATA egy magyar sajátosság – éppen ezért külföldi vevőkre nem vonatkoztathatjuk.
(Egyébként, ha ÁFA-sak lennénk, akkor sem kellene, hiszen közösségi és 3. országbeli értékesítést eleve ÁFA mentesen számlázunk.)

Pénzforgalmi szemlélet a KATA-ban

A pénzforgalmi szemlélet lényege, hogy nem az számít, mikor teljesül a számlázott ügylet, hanem az, amikor a tényleges pénzmozgás történik. Ez azért fontos, mert a bevétel csak akkor számít az adóalapba, ha a pénzmozgás is megtörtént, azaz ki lett fizetve a termék, illetve a szolgáltatás. (Ilyen esetha kiállítjuk a számlát decemberben, de az csak januárban lesz kifizetve: az árbevétel már a januárban kezdődött, következő évre vonatkozik majd)

 

Vonatkozó jogszabályok
  1. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. évi C. törvény a helyi adókról

 


 

A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ célja, hogy az adott témakör(ök)ben általános tájékoztatásul szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében, a megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási, illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak.

Cégünk és munkatársaink arra törekszenek, hogy a legkiválóbb számviteli, adózási, vezetési, pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsuk ügyfeleinknek, ugyanakkor az általunk nyújtott szolgáltatás egyedi, így jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek, nem szolgálnak az Írisz Office Zrt. által tett jognyilatkozatként és társaságunk nem vállal felelősséget sem a jelen dokumentummal, sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban.

Ügyfelünk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. Az Írisz Office Zrt. nem vonható felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen, sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért.

Jelen tájékoztatóban leírt adatok és információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját, így ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét ismert elérhetőségeinken.

Kiemelt partnereink

További Partnereink

Bemutatkozás

A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól.
Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.

Papp Tibor Papp Tibor alapító
CertUnion ISO