Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

divider

Tollunkból

KATA GYIK 2018

A KATA adóalanyisággal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket 2015-ben már összefoglaltuk, de azóta (mint sok más adónem esetében) a KATA tekintetében is történtek változások. Az alábbiakban olvashatják aktualizált tájékoztatónkat a témával kapcsolatban.

Mi a KATA adóalanyiság lényege?

Fix adó mellett realizálható éves 8 millió forint bevétel ÁFA mentesen, vagy 12 millió forint ÁFA kötelesen.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi adót fizet?

Az adózó attól függetlenül meg kell, hogy fizesse a teljes havi adót, hogy az adott  hónapban hány napot élt a vállalkozása.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi árbevételt realizálhat?

Tört hónapra az adózó a teljes havi árbevételt realizálhatja, ha KATA adófizetésre is volt kötelezve. Tehát egy december 15.-vel alapított vállalkozás 12M/12 = 1M Ft + ÁFA árbevételt realizálhat.

Figyelem, ha alanyi mentes adózóról van szó, akinek az éves árbevételi korlátja 8M Ft, úgy ő nem tudja a 8M Ft egy hónapra jutó részét (8M/12= 666 666Ft) realizálni, mert az ÁFA törvény naptári napok száma alapján határozza meg az alanyi mentességet, így számukra az ÁFA mentes árbevételi határ 8M Ft (éves árbevételi limit) /365 (év napjainak száma) *17 (a vállalkozás éven belüli működése) = 372 602 Ft (ilyenkor mindig lefelé kerekítünk).

Kinek ajánlott a KATA alanyiság?

Elsősorban annak, aki több helyről szerez bevételt és annak együttes összege évente a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, illetve egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió Ft. Ha egy kifizetőtől több mint 1M Ft éves bevételünk van az nem kizáró ok, de ebben az esetben fel kell készülni az adóhatósági ellenőrzésre, mely alkalmával az adózón van a bizonyítási kötelem arra nézve, hogy a létrejött szerződés nem színlelt munkaszerződés.

Kinek NEM ajánlott a KATA alanyiság?

Ha valaki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, abból a megfontolásból, hogy így kevesebb a közteher, úgy annak számolnia kell azzal, hogy az így létrejött szerződést a NAV színleltnek minősíti, ami a kifizető szankcionálásával jár. Ha átminősíti az adóhatóság a szerződést munkaszerződéssé, akkor az azt jelenti, hogy a kapott alvállalkozói díjat fogják nettó bérjövedelemnek tekinteni, ami alapján visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettséget állapít meg az adóhivatal, amire késedelmi pótlékot is kell fizetni, és természetesen a bírság sem maradhat el.

Mennyi a fizetendő adó?

A KATA mértéke 50 000 Ft vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 000 Ft választás alapján annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az iparűzési adó mértéke, ha az adózó él a választási jogával, akkor évente (2%-os adókulcs mellett) 2×25 000 Ft.
Amennyiben nem él a választás jogával, úgy normál iparűzési adót fizet, ami rendszerint magasabb összeg, mint a 2×25 000 Ft.

Más adófizetési kötelezettség nincs!

De azért ne felejtsük a kamarai regisztrációs díjat, ami évenként 5 000 Ft.

Ki minősül 2018-tól NEM főállású kisadózónak?

Azon személyek esetében elegendő a 25 000 Ft-os KATA megfizetése, aki

  • legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik
  • közép – vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató
  • nevelő szülő
  • rokkantsági ellátásban részesül
  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult
  • külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján)
  • saját jogú nyugdíjas
  • özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyudíjkorhatárt betöltötte
  • más KATÁS vállalkozásban már főállású kisadózó
  • KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat
  • egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat.

Mikor kell KATA adóalanynak iparűzési adó előleget fizetnie?

A kisadózó vállalkozásoknak lehetőségük van – bejelentést követően – kedvezményes, 2,5 millió Ft adóalap után megfizetni az iparűzési adót. Amennyiben nem a teljes naptári év alatt tart a kisadózói státusz, akkor természetesen csak az időarányos adóalapra kell iparűzési adót fizetni.

Amennyiben a katás vállalkozás időtartama az adóévben 12 hónap, akkor iparűzési adóját évente 2 egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig fizeti meg.

Ha 12 hónapnál rövidebb a kata hatálya (pl.: szüneteltetés, év közbeni alakulás esetén), akkor az (időarányos) adót két egyenlő részletben, az adóalanyiság első és utolsó hónapját követő 15. napig fizeti meg.

Például:

Ha 2017. július 1-től indul a kisadózó vállalkozásunk, akkor az első részletet 2017. augusztus 15-ig, a második részletet pedig 2018. január 15-ig kell megfizetni.

Mennyi számlát lehet kiállítani egy vevő felé?

Bármennyit és bármekkora értékben, DE évente 1 millió Ft feletti egy társaságtól (Figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!) szerzett bevétel esetén mind a számla kibocsájtójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Mi történik abban az esetben, ha mégis 1 millió Ft felett állítok ki számlát az év során egy partner felé?

A NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony, vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszony. Itt a számla befogadója az, aki sérülhet.

 

Hogy bizonyítható, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik?

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

  • kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2M Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2M Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1M Ft;
  • az a gazdálkodó, ahonnét az 1M Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnét az 1M Ft-ot meghaladó bevétel származott,
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének több mint a felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.

Ki lehet KATA adóalany?

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • betéti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
  • közkereseti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
  • 2018-tól már az ügyvédi irodák is választhatják ezt az adózási módot!

Ki NEM lehet adóalany?

A fent felsoroltak közül az,

  • akinek a bejelentést megelőző két naptári évben az adószáma törölve vagy felfüggesztve lett
  • a saját tulajdonú ingatlant bérbeadó adózó
  • ha két naptári éven belül szűnt meg a KATA adóalanyiság

Hogy szűnik meg a KATA alanyiság?

  • kijelentkezéssel a hónap utolsó napjával
  • ha a kisadózó kikerülésével a személyét nem pótolják
  • ha bekerül a Kkt-be vagy Bt-be egy cég, mint tulajdonos
  • mulasztási bírság kiszabásának jogerőre emelkedésével, ha az nyugtaadási mulasztásból, munkavállaló be nem jelentéséből, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásából adódik
  • adószám felfüggesztése vagy törlése esetén
  • az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja
  • végelszámolás, felszámolás megkezdése előtti napon
  • ha saját tulajdonú ingatlan bérbeadásból akár 1Ft jövedelem keletkezik
  • korlátolt felelősségű társasággá való átalakulással

Meddig nem válaszható ismételten a KATA adóalanyiság, annak megszűnését követően?

2017. január 1-jétől az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban (korábban 24 hónap volt) ismételten nem választható a KATA.

Végezhet-e hivatalosan tevékenységet a kültag, illetve aki után nem fizetnek KATA-t?

Nem, csak a tételes KATA adó, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási szerződés) keretében.

Lehet a kültag kisadózó?

Igen, de ez nem mentesíti a beltagot a KATA alól, feltéve, hogy a beltag nem munkaviszonyban van a KATA alany vállalkozásban.

 

Mikor kell a KATA-t megfizetni?

A tárgyhónapot követő hónap 12. napján, vagy (ha az nem munkanapra esik) az azt követő első munkanapon a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleménye a kisadózó adószáma.

Mi történik, ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot?

Nincs büntetés, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40% többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is.

Számolhat-e el költséget a kisadózó?

Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.

Lehet-e ÁFA alany a kisadózó?

Lehet, és a rá áthárított áfát az ÁFA törvény alapján le is vonhatja. Fontos, hogy 8M Ft éves árbevétel felett az adózó nem tud áfa mentesen működni, hacsak nem tárgyi áfa mentes tevékenységet végez.

ÁFA alany kisadózó esetében a nettó vagy a bruttó összeget kell figyelembe venni a bevételi értékhatárnál?

Az áfa nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni.

Mi történik akkor, ha a kisadózó egy hónapon belül több mint 1 millió Ft bevételt szerzett?

Semmi, mert a bevételt éves szinten kell vizsgálni. Aki egész évben kisadózó, és van 12 millió Ft árbevételi limitje, az akár egy hónap alatt is realizálhatja a bevételét.

Mi történik, ha a kiállított számla ellenértéke csak a következő évben folyik be?

Ez sajnos annyiban probléma, hogy a következő év árbevételi keretét fogja a bevétel csökkenteni.

Van-e specialitása a számlázásnak?

A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet.

Mi történik, ha a kisadózó munkaképtelen lesz?

Nem kell adót fizetni azokban a hónapokban, mely egészében a munkaképtelenség (táppénz, GYES, GYED, GYÁS, GYT, ápolási díj, katona, fogvatartott, vagy szünetelő egyéni vállalkozó) fennállt, illetve abban a hónapban, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte 30 napig munkaképtelen volt. Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni.

Mennyi KATA-t kell fizetnem, ha GYES mellett is folytatni szeretném a tevékenységemet?

Az a kismama is, aki GYES-ben részesül, lehet egyéni vállalkozó.

Abban az esetben, ha egyéni vállalkozóként a KATA adózást választja, akkor 50 000 Ft-os(vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek oka, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás nem keletkeztet 36 órát elérő biztosítotti jogviszonyt, tehát ebben az esetben a kismama főállású kisadózónak minősül.

Kaphat-e osztalékjövedelmet a személyesen közre nem működő adóalany kültagja?

Kaphat, de az ugyanúgy adóköteles, mint más osztalék (15% SZJA és 14% EHO mely maximum 450 000 Ft/év)

Milyen ellátásban részesül a kisadózó?

  • 25 000 Ft-os KATA esetében nincs ellátás és nyugdíjalap, sem szolgálati idő.
  • 50 000 Ft-os KATA esetében 94 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes TB ellátás, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg, azaz 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik.
  • 75 000 Ft-os KATA esetében 158 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes TB ellátás, és a teljes szolgálati idő.
  • Szünetelő kisadózónál nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem.

Milyen jövedelemigazolás kap a kisadózó?

A NAV igazolja nettó jövedelemként az igazolást megelőző évben szerzett bevétel 60%-át, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor ha Kkt. vagy Bt. alanyról van szó, úgy ha két tulajdonos van, a bevétel 60%-nak a felét, míg három tulajdonos esetén a harmadát, de minimum a minimálbér összegét igazolja le az adóhivatal.

Mikor kell a KATA bevallást benyújtani?

A tárgyévet követő év február 25-vel.

 

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Nem csupán könyvelők: számviteli és adózási szakértők, egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó könyvelő- és adótanácsadó iroda a prémium szegmensben.

Papp Tibor alapító