Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

divider

Fogalmak

EVA
Az egyszerűsített vállalkozói adó a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Az eva abban az értelemben egyszerűsített adónem, hogy az eva adóalanya nem lesz alanya társasági adónak, az általános forgalmi adónak és a személyi jövedelemadónak. Mértéke 37%. Bevételi küszöb 30 M Ft-ban van maximalizálva.

KATA
A kisadózó vállalkozások tételes adója az ezt választó adózó járulékait is kiváltja, összege 50 000 Ft/hó nem főállású, 25 000Ft/ hó főállású jogviszony mellett, és 75 000Ft/hó választható a magasabb szolgálati idő és nyugdíjalap érdekében. Egyéni vállalkozó, egyéni cég, és a kizárólag magánszemély tagokból álló Bt., Kkt. választhatja.

KIVA
Speciális, a gazdálkodó szervezetet terhelő adófajta, ahol nincs munkaadói járulék és társasági adó, ami helyett KIVA fizetési kötelezettség van. A KIVA mértéke 16%, mely alapja a személyi jellegű kifizetések meghatározott része, továbbá az adózó pénzforgalmi eredménye.

TAO
A társasági adó a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) határozza meg a társasági adó hatályos szabályait. Az adó mértéke 500M Ft adóalapig 10, felette 19%.

ÁFA
Az ÁFA végső fogyasztást terhelő, többfázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a termelés, forgalmazás minden szakaszában meg kell fizetni. Csak a hozzáadott érték után kell megfizetni, ezért mértéke független attól, hogy hány eladáson ment keresztül.

Pénzforgalmi ÁFA
A kisvállalkozások választhatják ÁFA tekintetében a pénzforgalmi elszámolást akkor, ha árbevételük a 125 M Ft-ot meg nem haladja. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kell megfizetni az ÁFÁ-t, ha a számláik ellenértékét megkapták, viszont a levonási jogukat is később gyakorolhatják, akkor ha a szállítója számláját kifizette.

ÁFA bevallási gyakoriság
Évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 000Ft-os értékhatárt elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg.
Negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

IPA – Iparűzési adó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a, de a helyi önkormányzatok ettől kisebb mértékben is megállapíthatják. Az adókulcs mértéke nem végleges, az önkormányzat határozhat annak megemeléséről a jelenleg érvényes 2%-os felső határig, csökkentéséről, és ahol nincs, ott a bevezetéséről.

IPA mentes – iparűzési adó mentes települések
Egyes önkormányzatok nem határoztak iparűzési adó bevezetéséről, így ezeken a településeken nincs bevezetve – tehát nem 0%-os! – az iparűzési adó. Egyes vállalkozások ezen lehetőséget kihasználva telephelyet vagy székhelyet ilyen településen jegyeznek be, de adótervezés szempontjából fontos a körültekintő székhely/telephelyválasztás, mivel számos szabály vonatkozik ezekre az esetekre, így kellő körültekintést igényel.

Székhelyszolgáltatás
Egyes vállalkozások számára nem éri meg irodát fenntartani, vagy nincs erre lehetőségük, ezért a székhelyüket székhelyszolgáltatótól veszik bérbe. Ennek a szolgáltatásnak egy kedvezőbb formája, amikor olyan településen történik a székhelyszolgáltatás, ahol nincs iparűzési adó, vagy annak mértéke alacsony.

SZJA
Az SZJA célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint hogy adóbevételt biztosítson az állami és az önkormányzati költségvetés számára. Mértéke 2014-ben egységesen az adóalap 16%-a.

Helyi adók fajtái

  • Vagyoni típusú adók: ide tartozik az építményadó (mértéke a korrigált forgalmi érték 3%-a vagy 900Ft/m2) és a telekadó (mértéke a korrigált forgalmi érték 3%-a vagy 200Ft/m2)
  • Kommunális jellegű adók: ide tartozik a magánszemélyek és vállalkozások kommunális adója és az idegenforgalmi adó
  • Tevékenység típusú adók

SZJ szám
A Szolgáltatások Jegyzékének az a rendeltetése, hogy a társadalomban és a gazdaságban végzett sokrétű szolgáltatást rendszerezze, csoportosítsa és kóddal ellássa, az egyes szolgáltatásfajták azonosítását lehetővé tegye a termelés, a forgalmazás során.

TEÁOR szám
Nem más, mint a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. Ez alapján sorolják kategóriákba az egyes gazdasági tevékenységeket.

VTSZ-kód
A vámtarifaszámok a NAV illetékességi körébe tartoznak. A termék VTSZ kódját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete adja meg.

Kapcsolt vállalkozás
A Társasági Adó törvény szerint – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – mindazok a gazdálkodók, akikben akár közvetlenül, akár közvetve többségi befolyással rendelkező adózó vagy személy van.

Környezetvédelmi termékdíj
Legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. Meg kell fizetni a kőolajtermékek, gumiabroncs, hűtőközegek, csomagolás, akkumulátor, papír, és elektronikai berendezések forgalomba hozatala után.

Közösségi adószám
Magyarországon a HU előtagból és az adószám első 8 számjegyéből áll, birtokában és használatával érvényesül a célországi adózásként ismert Európai Uniós irányelv, amely szerint a közösségi kereskedelmi kapcsolatok során az adót a beszerző fizeti meg. A közösségi adószám nem jön létre a gazdálkodó alapításával, megszerzése igényléshez kötött, viszont egyéb feltétele nincs.

FEOR kód
Jelentése Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere. A négy számjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. Jelentősége a statisztikai egyéb hatósági és belső gazdálkodói besorolásoknál nyilvánul meg.

Transzferár
Vannak olyan ügyletek, amelynek szereplői egymástól nem függetlenek (lásd. kapcsolt vállalkozás). A transzferár pedig azt az árat jelenti, amilyen árat a nem független felek egymás között alkalmaznak.

Gépjármű adó
A gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései értelmében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint az ország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni.

Cégautó adó
Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti személygépkocsi – ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit -, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el. Az adó alanya a személygépkocsi tulajdonosa, de az adót fizetheti az azt átvállaló cég is.

Adómentesség
Az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel.

Ad mérték
Az egységnyi adóalapra jutó adóösszeg.

Adóalap
Az adó alapja a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, amelyre a fizetendő adót kiszámolják.

Adókedvezmény
Az adóztató által az adóalanynak nyújtott preferencia.

Adókötelezettség
A törvény által előírt bejelentési, bevallási, nyilatkozattételi, adó megállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási, nyilvántartási, bizonylat megőrzési, adó levonási és adóbeszedési kötelezettség.

Adóbevallás
Az a kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adóalany adófizetési kötelezettsége.

Béren kívüli juttatások
A dolgozó részére kedvezményesen nyújtható juttatások egy csoportja 35,7%-os közteher megfizetése mellet adható a munkavállaló részére.

Járulék
Szemben az adófizetéssel, járulékfizetés esetén közvetlen ellenszolgáltatásra való jog keletkezik a befizető részére.

Önellenőrzés
Az önellenőrzés adózói jog, sajátos lehetőség, amelyre az adózó önadózás esetén jogosult. Az önellenőrzés joga az önadózásból következik. Az önellenőrzés jogával érdemes élnie az adózónak, mert ezzel mentesül a súlyosabb jogkövetkezmények alól. Gyakorlatilag a bevallott adó helyesbítését jelenti.

Startup
Általában az újonnan alapított, induló innovatív vállalkozásokat jelenti, melyek magas növekedési potenciállal rendelkeznek, a nemzetközi piacokon való jelenlétét tűzte ki célul és valamilyen magas növekedési lehetőséggel kecsegtető ötletre épül.

Nemzetközi számviteli rendszer
A nemzetközi számviteli rendszer három részre osztható, ezek az Európai Unió irányelvei, a Nemzetközi Számviteli standardok és az US GAAP.

Nemzetközi Számviteli Standardok
Az IAS (International Accounting Standards) és az IFRS (International Financial Reporting Standards) alkotja a Nemzetközi Számviteli Standardok egészét. Alkalmazása 2005-óta az Európai Unióban is kötelező. Inkább az elvi megközelítést alkalmazzák, jellemző rá a befektető-központú információ-szolgáltatás. A full-IFRS-eknek nem része a Kis- és Közepes Vállalatoknak szóló IFRS (angolul: International Financial Reporting Standard for Small and Medium-sized Entities, IFRS for SMEs), az ugyanis egy teljesen különálló, önmagában zárt szabályrendszer a közérdeklődésnek ki nem tett gazdálkodóegységek számára.

US GAAP
(United States Generally Accepted Accounting Principles) Az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli alapelvei, szabályokra alapozott modell. Alkalmazása kötelező az amerikai tőzsdén jegyzett vállalkozások számára és sok más országban is elfogadják. Jelentősége csökken az IFRS-el szemben.

Adótervezés
A pénzügyi és értékesítési folyamatok mindenre kiterjedő elemzése és tervezése révén az optimális adószínvonal biztosítása (ez általában kevesebb adó megfizetése) teljes jogbiztonság mellett. Az adótervezés által anyagi biztonság, stabilitás biztosítható. Az adótervezés tehát nem egy konkrét, ismert problémára adott válasz, hanem egy előrelátó koncepció tervezett kidolgozása, annak minden részletében, átfogóan, kalkuláltan.

Adótanácsadás
Az adótanácsadás elsősorban egyedi, eseti, konkrét problémák kezelése. Általában egy-egy döntéshez, ügylethez kapcsolódóan fel kell mérni annak adóügyi vonzatát, vagy egészen konkrét adózási kérdést kell megválaszolni, elemezni. Ennek részeként az egyes tranzakciók átfogó, több adónemet is érintő adójogi elemzésén túl a megfogalmazott elvárás, igény ismeretében testreszabott javaslatokat dolgoz ki a tanácsadó.

Kettős könyvelés
A kettős könyvelés a gazdálkodó eszközeiről és azok forrásairól, valamint a bennük bekövetkezett változásokról vezetett, a valóságnak megfelelő, folyamatos, áttekinthető nyilvántartás.

Egyszeres könyvvitel
Egy könyvelési módszer, amely – szemben a kettős könyvvitellel – csak a pénzeszközök változását rögzíti.  A bevételek közé csak a ténylegesen befolyt, a kiadások (költségek) közé csak a ténylegesen kifizetett tételeket kell bejegyezni.
Betegszabadság
A betegség, keresőképtelenség időtartama alatt az egészségbiztosítás a kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással pótolja. Betegség esetén, a keresőképtelenség első 15 munkanapja az úgynevezett betegszabadság. Erre az időszakra a távolléti díj 70 százaléka jár, amit a munkáltató fizet ki a dolgozó részére. A keresőképtelenség 16. napjától beszélhetünk táppénzről.

Táppénz
A keresőképtelenség 15. nap után beszélhetünk táppénzről, főszabály szerint a napi átlagkereset 60, illetve 50 %-a (kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetében hatvan százalék, két évnél rövidebb jogviszony esetében ötven százalék jár.) illeti meg a dolgozót maximum egy évig. A táppénz összegét az Egészségbiztosítási Pénztár fizeti meg a munkavállalónak, ha a foglalkoztató nem TB kifizetőhely.

Fontos tudnivaló a betegszabadságról: év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Tehát  július 01-én kezdődő munkaviszony esetén a dolgozó 8 nap betegszabadságot vehet igénybe.

Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap, melyet fokozatosan növel (a 25. életév betöltésétől kezdve a 45. év betöltésével maximalizálva) az életkor alapján járó pótszabadság. A törvényben rögzített mértékű pótszabadság illeti meg továbbá a munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után, az apát a gyermek születése esetén, a fiatal munkavállalót, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól mely a régi MTV-nek köszönhetően még rendkívüli szabadságként van a köztudatban

az alábbi a mentesülések eseteiben kaphatja meg a dolgozó a  távolléti díjat:

  • hozzátartozója halálakor két munkanapra
  • munkaköréhez tartozó kötelezező orvosi vizsgálata időtartamára
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra
  • általános iskolai tanulmányok folytatására, illetve a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén. A tanulmányi szabadság feltételeit külön megállapodásban kell rögzíteni. Tanulmányi szerződés nélkül nincs tanulmányi szabadság.
  • bírósági vagy hatósági eljárásban való részvételhez, ha tanúként idézik be a munkavállalót
  • szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára

Felmondás
A munkaviszony megszüntethető:

  • a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével,
  • akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről felmondással,
  • akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről azonnali hatályú felmondással,
  • próbaidő hatálya alatt indoklás nélkül azonnali hatállyal.

Felmondás a munkavállaló részéről:
– felmondási idő 30 nap, a munkavállaló a felmondását nem köteles indokolni

Felmondás a munkáltató részéről:
– a felmondási idő itt is 30 nap, mely idő felére a munkáltató köteles a dolgozóját felmenteni a munkavégzés alól, ilyenkor a dolgozónak távolléti díj  jár. A munkáltató a felmondását minden esetben köteles írásban megindokolni valamint egyhavi végkielégítés illeti meg a dolgozót, ha a munkaviszonya legalább a három évet eléri. A végkielégítés mértéke öt éves munkaviszony betöltésekor plusz egy hónappal növekszik.

Azonnali hatályú felmondás: mindkét fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeiket szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben a másik fél megszegi. A törvény ezeket az eseteket nem nevesíti, mert mindig az adott körülmények vizsgálatakor lehet csak megállapítani, hogy az azonnali felmondás ténylegesen megalapozott-e.

– Próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt minden szankció nélkül. Ha azonban a munkáltató a határozott munkaviszonyt a meghatározott  idő előtt szünteti meg, úgy a dolgozót a hátralevő időre távolléti díj illeti meg.

Részmunkaidő
A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre, amely a Munka Törvénykönyve alapszabálya szerint napi nyolc óra. A felek ennél rövidebb napi munkaidőre is szerződést köthetnek, ekkor beszélünk részmunkaidős foglalkoztatásról.

Kiküldetésnek minősül, ha a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Feltétel, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját.

Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezi a munkáltató.

„Statisztikai létszám” – átlagos statisztikai állományi létszám
Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadvány mindenkor érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám, mely a lehet adott napi, vagy valamely időszakra vonatkozó átlagos állományi létszámadat. Az átlagos állományi létszámot naponta kell kiszámítani, a havi átlag a napi létszámok átlaga, az éves átlag a havi átlagok átlaga, kerekítéskor az általános szabályok az irányadók, a kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik. Egyes adatszolgáltatások eltérő létszámadatot igényelhetnek, pl. a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak) éves átlagos állományi létszáma, teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos állományi létszáma stb.

Munkaidőkeret
Legfőképpen akkor hasznos, ha az elvégzendő feladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. A heti 48 órás munkaidőkorlát is csak akkor léphető át, ha munkaidőkeretet állítanak fel a cégnél.
Ügyelet esetén a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg a munkavállaló számára, míg készenlét esetén a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon.  Tehát utóbbi esetben a munkavállaló akár haza is mehet, a lényeg hogy szükség esetén rendelkezésre álljon.

Cafeteria
A dolgozó részére kedvező adózás mellett nyújtható juttatások 3 kategóriába sorolhatók:

  1. Adómentes juttatások (0% közteher)
  2. Béren kívüli juttatások (35,7% közteher)
  3. Egyes meghatározott juttatások (51,17% közteher)

Statisztikai számjel
Besorolási, nyilvántartási számjel, mely az alábbi módon épül fel

1-8 törzsszám (adószám első nyolc száma)
9-12 szakágazati kód (TEÁOR)
13-15 gazdálkodási forma kód (GFO)
16-17 területi (megye) kód

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Nem csupán könyvelők: számviteli és adózási szakértők, egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó könyvelő- és adótanácsadó iroda a prémium szegmensben.

Papp Tibor alapító