Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

divider

Tollunkból

alkalmi munkavállalás 2018

 

Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?

  • mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodással, állattartással, növénytermesztéssel, halászattal történő foglalkoztatás
  • turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
  • alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása

Hogyan jön létre a jogviszony?

Ilyen foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre.

Miként tudom megtenni az alkalmi munkavállaló bejelentését?

  • T1042E nyomtatványon (ügyfélkapun keresztül)
  • országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon (185-ös kék szám)
  • okos telefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)

Mi a bejelentés határideje?

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.

Hány napig foglalkoztatható valaki alkalmi munkavállalóként?

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 év alatt maximum 120 naptári napon
  • alkalmi munka esetén:
    • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
    • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
    • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót – ugyanannál a vállalatnál!

Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?

Alapesetben egy bejelentett nap napi 8 órának minősül. Ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre, túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

Hány főt foglalkoztathatok alkalmi munkavállalóként egy adóévben?

Alkalmi munka esetén egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

  • munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
  • 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
  • 6-10 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
  • 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20% -át

Tehát ez átlagot jelent, azaz egy napon 365 fő is lehet, a többi napon pedig semmi, ami átlagosan 1 főnek számít.

Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?

2018-ban fizethető bérek SZJA-mentesen az egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyában:

2018-ban fizethető bérek SZJA-mentesen az egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyában

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

  • az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje 22:00 – 06:00 óra között meghaladja az 1 órát
  • az egyszerűsített foglalkoztatottnak a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50% “túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)
  • ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni
  • ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50% “túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár

Mikor kell kifizetnem a díjazást és milyen módon?

Az alkalmi munkavállaló bérét csak készpénzben lehet kifizetni, amit a foglalkoztatás utolsó napján ki is kell adni részére.

Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség, és mi a befizetésének módja?

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme nem magasabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy a 8.255 Ft / 10.790 Ft feletti rész SZJA köteles.

A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy informatikus munkakörben foglalkoztatott személy esetén:

  • foglalkoztatás napjainak száma: 8 nap
  • kapott jövedelem: 20.000 Ft / nap, 20.000*8 = 160 000 Ft
  • mentesített keretösszeg (garantált bérminimum maximuma naponta): 10.790 Ft*8 = 86 320 Ft
  • adóbevallásban szereplő összeg: 160.000-86.320 = 73 680 Ft
  • fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 73.680 * 0,15 =11.052 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Mikor növeli a társasági adó alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2018-ban: 12.700 Ft), úgy ez az összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve még sem fizetünk utána adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 20.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 12.700 Ft-ot meghaladó rész (7.300 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2018-ban 13%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki egy napra 20.000 Ft-ot kap, úgy a 7.300 Ft (20.000 Ft-12.700 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 949 Ft-os adótöbbletet eredményez.

Milyen közteher fizetési kötelezettségem keletkezik?

  • mezőgazdasági + turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft/fő/nap
  • alkalmi munkavállaló esetén: 1.000 Ft/fő/nap

Amit minden hónapban a 08-as járulék bevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére.

Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?

  • a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
  • az igazolást a kifizetést napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező

Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?

Nem kell alkalmazni a munka törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra, és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyan is nem illetik meg a munkavállalót.

Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?

  • a vállalkozás 300.000 Ft-ot meghaladó köztartozás felhalmozás esetén további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult
  • olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony
  • közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató által az alaptevékenységbe tartozó feladatokra
  • harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel

Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?

  • az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak
  • jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra
  • az ellátások alapja:
    • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1.370 Ft/nap
    • alkalmi munkavállalás esetén 2.740 Ft/nap

 

 

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Nem csupán könyvelők: számviteli és adózási szakértők, egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó könyvelő- és adótanácsadó iroda a prémium szegmensben.

Papp Tibor alapító