Az ingatlan foglaló egy kötelezettségvállalást jelent a szerződés megkötésekor, amellyel vételi szándékunkat megerősítjük.
A korábbi Ptk. szerint a szerződés megkötésekor adott összeg volt csak foglalónak tekinthető, de (a banki utalások miatt) az új Ptk. szerint már akár szerződés kötés előtt és az után is adható. Az ingatlan foglaló egy fontos része az adásvételek folyamatának, melyre érdemes odafigyelni.
Az adott foglaló a vételár részét képezi.
Általában nagyobb értékű eszközök (ingatlanok, gépek, autók) adásvételekor alkalmazzák, mértéke a vételár 5-15 százaléka között mozog.
(Az általános bírói gyakorlat a 10%-os foglalót nem szokta túlzott mértékűnek ítélni)
Amennyiben a foglaló átvevője áfa-alany, a foglaló átvételekor kötelező áfás számlát kiállítani, amelynek teljesítési időpontja az összeg átvétele.
A számlázásról bővebben másik cikkünkben olvashatnak.
Amennyiben a szerződés nem jön létre, az ingatlan foglaló sorsa a következőképpen alakulhat:
- Ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem felelős, a foglaló összege visszajár a vevőnek.
- Ha az ügylet az eladó hibájából hiúsul meg, a foglaló összegének kétszerese jár vissza a vevőnek.
- Ha az ügylet a vevő hibájából hiúsul meg, a foglalót ez eladó megtartja, a vevő pedig elveszíti.
Fontos, hogy amennyiben van teljesítés elmaradás, akkor a foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszaadása még nem mentesít az alól, hogy a másik fél a teljesítést követelhesse – vagyis a foglaló szankciós jellege a szerződésszegés jogkövetkezményei alól nem mentesít.
