Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt.

divider

Tollunkból

igazságügyi szakértői díj

 

2016-ban a jogalkotó egy új törvény – az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény – keretei között adott választ az elmúlt évtizedek során az igazságügyi szakértői tevékenységben bekövetkezett változásokra, az igazságügyi szakértők, valamint az igazságügyi kamarai rendszerrel kapcsolatos problémákra. Ennek részeként az igazságügyi szakértők az elkészített szakvélemény után kamarai költségátalányt is kötelesek fizetni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara felé.

Kérdés, hogy a költségátalány milyen számviteli és adójogi megítélés alá esik, hogyan lehet azt helyesen kezelni a hatályos jogszabályok alapján?

A befolyt költségátalány bevétel-e vagy kötelezettség?

A szakértői díjjegyzékben kötelezően feltüntetendő, a 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet alapján 1 000 Ft mértékű kamarai költségátalányt a kirendelő hatóság a szakértő részére köteles megfizetni. Az így átvett, jóváírt költségátalány a szakértő pénzeszközeinek növekedését eredményezi. A költségátalány az Isz. tv. 51. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor nem része a szakértő bevételének, azt a szakértő a statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ig köteles befizetni vagy átutalni a Kamarának. A befolyt költségátalányt a szakértő így az Szt. alapján egyéb rövid lejáratú kötelezettségként köteles nyilvántartani, hiszen azt bár saját nevében, de a Kamara javára szedi be a kirendelő hatóságtól. Mivel a szakértő a költségátalányt nem szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szedi be, ezért annak kapcsán bevételt sem számolhat el.

Hogyan kezelendő a költségátalány az áfa rendszerében?

Mivel a kapott költségátalányt a szakértő kötelezettségként tartja nyilván, ezért annak összege nem képez általános forgalmi adóalapot, így az áfa-bevallásban sem szabad feltüntetni. Az Áfa tv. 71. § (1) bek. c) pontja alapján ugyanis nem tartozik az adó alapjába az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. Emellett az átvett, jóváírt összeg előlegnek sem minősíthető, hiszen az a későbbiekben nem számítható bele az igazságügyi szakértői tevékenység ellenértékébe sem. Mivel az átalány nem képez adóalapot és így áfa-tartalma sincs, ezért az nem érinti az előzetesen felszámított adó esetleges megosztását sem.

Hogyan érinti az átalány a különböző nyereségadókat, iparűzési adót?

Tekintetbe véve, hogy a Kamara javára átvett, jóváírt átalány nem bevételként kerül elszámolásra, az nem érinti sem a társasági, sem az iparűzési adót. A személyi jövedelemadónál, az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adójánál (kata), illetve a kisvállalati adónál (kiva) – feltéve, hogy az adóalany egyébként ilyen adónemet alkalmaz – azonban bizonyos esetekben más a helyzet.

Igazságügyi szakértő egyéni vállalkozói minőségében személyi jövedelemadóalanyként is végezheti tevékenységét. Ebben az esetben a költségátalány nem minősül bevételnek, így az adóalapot sem képez. [Szja tv. 49/B. §, 4. sz. melléklet]

Az eva esetében a költségátalány nem érinti az Szt. hatálya alá tartozó (kettős vagy egyszeres könyvvitelt vezető) adózó adóját, mivel azt az Szt. alapján nem lehet bevételként elszámolni és az Eva tv. 6. § (1) bekezdése alapján éppen ez a bevétel (a beszámoló eredménykimutatásában bevételként kimutatandó összeg) képezi az egyszerűsített vállalkozói adó alapját. Az Szt. hatálya alá nem tartozó adózó adójának szempontjából a költségátalány ugyanakkor bevételnek minősül, mivel az átalány az adózó vállalkozási (gazdasági) tevékenységére tekintettel megszerzett vagyoni értéknek minősül és a törvény más jogcímen sem mentesíti azt az eva-alapból. [Eva tv. 6. §, 8. §]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját tekintve az átvett, jóváírt költségátalány a Szt. hatálya alá nem tartozó eva-alany helyzetéhez hasonlóan az adózó bevételét képezi, így az beleszámít a Katv. 11. §-a alapján bevallandó bevételbe és a Katv. 8. § (6) bekezdése alapján számított ú.n. büntető-adóba is.

A költségátalány a kisvállalati adóalany (KIVA) szempontjából – az ú.n. pénztár mentesített értékét is figyelembe véve – akkor növelheti az adóalapot, ha annak átvétele készpénzben történt és így a pénztár értékét növelte. Az, hogy az átvett költségátalány végül milyen mértékben növeli-e az adóalapot a pénztár mentesített értékétől függ. [Katv. 20. § (3) bek. c) pont, 2. § 23. pont]

Fel kell-e tüntetni a számlán a költségátalányt?

Figyelembe véve, hogy a költségátalány sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősül (ú.n. Áfa tv. hatályán kívüli tétel), ezért azt az Áfa tv. szerint kiállított számlán kötelező jelleggel nem kell feltüntetni. Számviteli bizonylatot ugyanakkor ettől függetlenül is köteles róla készíteni a gazdálkodó, ezért bár nem kötelező, de ajánlott az átalányt a számlára felvezetni.  A gazdálkodó ugyanis ily módon egyidejűleg számviteli bizonylat kiállításáról gondoskodik.

Vonatkozó jogszabályok:

  • 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről [Isz. tv.]
  • 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról
  • 2000. C. tv. a számvitelről [Szt.]
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról [Áfa tv.]
  • 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [Tao tv.]
  • 2000. évi C. törvény a helyi adókról [Htv.]
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról [Szja tv.]
  • 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról [Eva tv.]
  • 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról [Katv.]

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Nem csupán könyvelők: számviteli és adózási szakértők, egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó könyvelő- és adótanácsadó iroda a prémium szegmensben.

Papp Tibor alapító